A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1938.

1938. április 27-28.

386 1. sz. melléklet. munkánknak csak úgy van értelme és értéke, ha benső indításból, ma­guktól, önként vállalkoznak reá azok, akik benne részt vesznek. Ifjúságunk inkább megy önként egy mozgalom eszméi és eszmé­nyei után, mint kényszerítéssel, rendeletre. 5. A református ifjúsági munka anyagi vonatkozásban lehetőleg a leányifjúság áldozatkészségére akarja felépíteni munkáját, az önfenn­tartásra igyekszik. 6. A magyar református leánymunka programját a Lukács 2:52-re építi: Jézus pedig gyarapodék bölcseségben, testének állapotában, Isten és emberek előtt való kedvességben. Azaz ifjúsági munkánk ennek alap­ján négyes irányú, felöleli a leányifjúság: lelki, testi, szellemi és társadalmi életét és a fiatal leány életének minden területét Isten Igéje irányító befolyása alatt igyekszik tartani, hogy teljes és krisztusi jellemekké fejlődhessenek. Ez a négyes program a mi magyar viszonyainknak is kiváltképpen megfelel s leányifjúságunknak ilyen irányú négyes programmal szolgálhatunk a legjobban. Másfelöl abban érvényesül igazán a református elv, ha megtanítjuk a leányokat arra, hogyan kell Isten akaratát, igéjét érvényesíteni az élet minden területén. 7. A magyar református leánymunka kipróbált mód szeréhez tarto­zik az a sok éves tapasztalat alapján létrejött alapelv is, hogy reformá­tus keresztyén leányegyesület táncmulatságot maga nem rendez, sem helyiségében, sem helyiségén kívül, szeszes italt sem pénzért, sem ingyen nem szolgáltat ki és szerencsejátékot nem űz. B) Az egyesület nélküli református leány munka. Kisebb gyülekezetekben, vagy általában olyan helyeken, ahol a leányegyesület szervezésének szüksége nem forog fenn, vagy feltételei nincsenek meg, a gyülekezet leánytagjaival a következő módon kell fog­lalkozni: 1. Az istentiszteleti igehirdetésben figyelemmel kell lenni és ki kell térni a mai leányiélek és leányélet kérdéseire. A lelkipásztor kísérje figyelemmel, hogy a leányok résztvesznek-e az istentiszteleten és élnek-e rendszeresen úrvacsorával. A templomitól és úrvacsorától feltűnően távolmaradókat a lelkipásztor családi körükben látogassa meg és szere­tettel intse, hogy a Jézus Krisztusban testté lett Istenige szükséges és nélkülözhetetlen tápláléka a jövő nagy feladataira készülő, sokszor nagy kísértések és próbák elé állított leányoknak is. 2. Ahol még dívik a mindkét nemen levő ifjúságnak vasárnap délutánonként a templomban marasztása, ott ezt a hagyományos szép

Next

/
Oldalképek
Tartalom