A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1938.

1938. április 27-28.

1938. április- 27. — 109. 173 4. A 9. §-sal kapcsolatban az akadémián tanító tanárok óraszámát igen magasnak találjuk és annak csökkentését javasoljuk azért, mert az érettségit letett tanulóifjúság számára való előkészület a tanártól különös elmélyedést, nagyobb időt és fáradságot igényel. 5. A 11. §. 2. pontjában foglalt rendelkezés ellentétben van az egyházi törvények V. t.-c. 79. §-ával, mely szerint a református kántorképzés és képesítés ügyének szabályozása az egyetemes konvent jogkörébe tartozik. Legfeljebb arra lehet gondolni, hogy a vonatkozó szabályzatot a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak tudomásulvétel céljából bejelenti. 6. A 14. §. 1. pontjának a következő módon történő szövegezését javasoljuk. Az akadémia első évfolyamára csak az vehető fel, aki valamely líceum, vagy gimnázium érettségi vizsgálatát letette és a felvételi vizsgálatot sikerrel kiállotta. Az érettségi bizonyítvány értékével összefüggésben elegendőnek tartjuk azt a megszorítást, hogy a jeles és jó érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők a felvételnél előnyben részesülnek. A felvételnek a gimnáziumi érettségit tett tanulókra történő kiterjesztését illetőleg tisztelettel hivatkozunk arra, hogy alföldi városaink gimnázium mainak sok falun felnövekedett, sőt földművelő családból származó tanulója van, akik a magyar nép, a falu nevelésére különösképpen alkalmasak, mindenesetre alkalmasabbak, mint a városi köztisztviselők, kispolgárok és a proletariátus gyermekei. 7. A 16. §. 2. pontjában feltűnő az internátusban való lakás kötelezettsége és a segélyezés (megfelelő számú kedvezményes és ingyenes hely biztosítása) hangsúlyozott kívánalma. Az előbbi esetben nem lehet világosan látni az okot, hiszen ezen a fokon már lehetséges, sőt kívánatos, hogy a hallgatók külső szabályoktól független élettel is bizonyságot tehessenek a nevelői pályára való alkalmasságukról. Talán a szociális segítés szempontja hozza ezt magával, de ebben az esetben meg igen kedvezőtlenül alakul a helybeli tanulók sorsa. Ilyenek bizonyára mindenütt lesznek. 8. A 17. §. 3. pontjával kapcsolatban azt javasoljuk, hogy az osztályismétlés a nevelési és tanítási gyakorlatokból nyert elégtelen minősítés esetében is engedtessék meg. Megokolásul hivatkozunk arra, hogy az első évben ebben a munkában oly gátlások jelentkezhetnek, amelyek később sikerrel leküzdhetők. 9. A 18., 21. és a 22. §-okkal összefüggésben hivatkozunk arra, hogy a tanítói államvizsgálatnak a felvétele s e vizsgálat lebonyolítására alakítandó vizsgáló bizottságnak a megszervezésére vonatkozó rendelkezések beleütköznek egyházi törvényeinkbe. Az egyházi törvények V. t.-c. 17. §-a szerint a református egyháznak tanítóképesítési joga van. A ta-