A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1937.

1937. május 3-4.

a 307/1937. sz. konventi határozathoz. 433 kezesre, ha ilyen nem volna, a presbitérium megfelelő területről gondoskodni tartozik. 19. §. A tanítót természetbeni lakás, vagy tőrvény szerinti lakbér illeti. Az építendő tanítói lakások méreteit és a lakrészek elhelyezését az 1897. évi 72.370. sz. vkm. rendelet szabályozza. A két nagyobb szobának eszerint együttesen legalább 40, a konyhának 20, a kamarának 12, a pincének 20 négyzetméternyi alapterületűnek kell lenni. Minden lakás tartozéka még a kút, padlás, a küllőn árnyékszék, a baromfiéi, a fásszín és kisebb helyeken a sütőkemence. Ha a tanító gazdálkodik, t. i. ha a tanítói (kántortanítói) javadalma mezőgazdasági ingatlan haszonélvezetéből is áll, még a szükséges istálló (magtár), félszer és sertésól is létesítendő a lakáshoz. A fák és egyéb beültetett növények, mihelyt a talajban gyökeret vernek, az ingatlan alkatrészeivé válnak és a földtulajdonos tulajdonaivá lesznek. Ennélfogva a tanítói lakás telkére beültetett fák az utód használatába mennek át, azokat az előbbi tanító el nem viheti s el sem adhatja. (L. a m. kir. közigazgatási bíróság 33.749/1907. sz. elvi jelentőségű határozatát.) Végleges alkalmazásban levő tanítónak minden rendszeresített állással kapcsolatban teljes lakás, vagy teljes lakáspénz jár; csonka lakást vagy lakbérpótlékot senkisem köteles elfogadni. Ha azonban a tanító, tanítónő, vagy óvónő a törvényes feltételeknek meg nem felelő lakást, az ú. n. csonka-lakást (pl. egy szobát, egy szoba-konyhát, vagy bútorozott egyszobás stb. lakást) mégis használja, a használat tartama alatt lakáspénzt nem követelhet. (1922. évi 700. eln. sz. vkm. rendelet 3. §-a.) Az az alkalmazott, aki szükséglakásban, vagyis olyan lakásban lakik, amelynek nincsenek mellékhelyiségei (pl. .konyha, kamara stb.), nem tekinthető természetbeni lakást élvezőnek és igénye van az állása szerint megállapított lakáspénzre, a szükséglakásért pedig, amennyiben azt használja, a felettes hatóságok által megállapított összegű lakbért köteles fizetni. A tényleges szolgálatban álló és természetbeni lakást nem élvező tanító, tanítónő és óvónő részére lakáspénzt mindig az országos törvények és törvényes rendelkezések értelmében kell szolgáltatni. Ha a tanító a természetbeni lakást igénybevenni nem kívánja s ahelyett törvényszerű lakáspénzt kér, e kérelme felett az egyházmegye jóváhagyásával a presbitérium határoz s ugyanígy történik az igénybe nem vett lakás bérbeadása vagy más úton hasznosítása. 20. §. Az ezután keletkező minden iskolacsoportnál, a hatékonyabb 28