A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1937.

1937. május 3-4.

1937. május 4. — 322—323—324. 409. kapcsolatosan végzett nemzetközi segítő munkáról, végül a jelenlegi nemzetközi helyzetről és annak okairól tárgyalt. Javasolja a külügyi bizottság, hogy a konvent intézzen részvétiratot a Világszövetség genfi közpónti hivatalához abból a szomorú alkalomból, hogy Valdemar Amundsen dán püspök, a Világszövetség elnöke 1936. decemberben elhúnyt. Az egyetemes konvent dr. Boér Eleknek nagyértékü fáradozásáért hálás köszönetét és elismerését nyilvánítja. Egyben felkéri az elnökséget, hogy a Világszövetség genfi központja előtt részvétiratban szíveskedjék kifejezni magyar református egyházunknak a Világszövetség elnöke, Valdemar Amundsen püspök elhunyta feletti őszinte gyászát és fájdalmas együttérzését. 361. Az egyetemes konvent elnöksége bemutatja a genfi jubileumi ünnepségre a konvent 315/1936. számú határozatával kiküldöttek alábbi jelentését: Főtiszteletü és Nagyméltóságú Konventi Elnökség! Alulírottak mély tisztelettel jelentjük, hogy a Főtiszteletü és Nagyméltóságú Elnökség megtisztelő megbízásából képviseltük egyetemes egyházunkat a genfi reformáció négyszázadik évfordulójának 1936. június 12—14-ig tartott jubileumi ünnepségein. Résztvettünk az összes ünnepségeken, amelyek az 1909. évi jubileumi ünnepségekhez viszonyítva talán kevesebb külső díszt mutattak, de most a genfi és környékbeli reformátusságnak sokkal szélesebb rétegeit mozgatták meg, mint 28 évvel ezelőtt. Már a 12-én este a Szent Péter katedrálisban Urvacsoravétellel kapcsolatban tartott megnyitó Istentiszteleten észrevettük ezt, még inkább a 14-iki óriási méretű közebéden, a délutáni hatalmas ifjúsági felvonuláson és a reformációi emlékműnél tartott, a négyszáz év előtti esküt megismétlő, monstre záróösszejövetelen, amely mindannyiunk lelkében kitörölhetetlen nyomot hagyott. A 13-án délelőtt a katedrálisban tartott hivatalos ünnepségen magyar református egyházunk üdvözletét Kováts J. István dr. tolmácsolta francia nyelven. Beszéde végén átadta egyházunk adományait: az Institutio új 'fordítását, a két Kálvin-plakettet. A mi egyházunk volt az egyedüli, amely hálájának nemcsak szavakban adott kifejezést, ami láthatólag nagyon kellemesen lepte meg genfi hittestvéreinket, ami abban is kifejezésre jutott, hogy az üdvözletünk tolmácsolójának az elnökség asztalánál adtak helyet a szószékről való le jövetele után, amit csak a német evangélikus egyházat képvisélő püspökkel tettek még meg.