A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1937.

1937. május 3-4.

-•874 1937. május 4. — 267. szanak annyira súlyosaknak — miként ezt a felülvizsgálat során meg­állapította, — hogy újabb alkalmaztatás esetén az ellátásra vonatkozó szerzett jogok elvesztését megokolnák. Az egyetemes konvent elnöksége ezt a két miniszteri iratot azzal mutatja be az egyetemes konventnek, hogy a miniszter úr azzal, hogy az egyetemes konventi' rendes bíróság jogerős ítéletét jóváhagyta, túl­ment az 1907. évi XXVII. t.-c. 23. §-a utolsó bekezdésében részére biztosított jogkörön. Egyetemes konventünk megállapítja, hogy az 1907.. évi XXVII. t.-c. megalkotása óta eltelt, közel 30 esz­tendő alatt e törvénycikk 23. §-ában foglalt rendelkezések soha sem értelimeztettek úgy, hogy azok a m. ,kir. vallás- és közok­tatásügyi miniszter úrnak jogot adtak volna arra, hogy a mi­niszter úr az egyetemes konventi rendes bíróságnak törvényes­hatáskörében hozott ítéleteinek akár megváltoztatását, akár a hozott ítélet végreihajhatóságához a miniszter úr jóváhagyásá­nak kieszköizlését kívánták és kívánhatták volna. Az eltelt id'ő alatt követett állandó gyakorlat szerint a mi­niszter úr részére az említett törvényes rendelkezés csupán azt. a jogot biztosítja, hogy abban az esetben, ha az egyházi bíró­ságok által hozott jogerős ítéletéket az állami érdekek védelme szempontjából nem. látja megfelelőnek, akkor a szerinte meg­felelő fegyelmi 'büntetés kiszabhatása céljából új és a közigaz­gatási bizottság útján lefolytatandó fegyelmi eljárást ren­delhet el. Az említett törvénycikk 23. §-a utolsó bekezdésének az a rendelkezése, hogy „ha a miniszter az említett időn belül nem nyilatkozik, a határozat végrehajtható", sohasem értelmezte­tett és a törvény világos szövege szerint nem is értelmezhető úgy, mintha ezt a határidőt — amint az Juhász Gyula esetében történt — közbevetett intézkedéssel akár egy nappal is meg lehetne hosszabbítani. Ennek folytán egyetemes konventünk arra kéri a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter urat, hogy jövőben méltóz­tassék tanítóink fegyelmi ügyeiben az egyházi bíróság jogerős ítéletére vonatkozóan mellőzni az egyházunk közjogi helyzetére és 'egyházi törvényeink kötelező erejére hátrányosan értelmez­hető „jóváhagyás" szót, mert az országos törvény félre nemsr érthető rendelkezése szerint e fegyelmi bírósági Ítéleteink végre­hajthatóságához a miniszter úrnak nemcsak jóváhagyására, de

Next

/
Oldalképek
Tartalom