A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1937.

1937. május 3-4.

1937. május 4. — 183. 223 akkor ebből önként következik, hogy jogosultak ilyen értekezlet összehí­vására is és természetes, hogy az általuk összehívott értekezleten az el­nöki teendőket is nekik kell ellátniok. Nem vitatom a Nagyméltóságú Elnökségnek azt az álláspontját, hogy a tanári testület bizonyos esetekben az egyházi törvényekben sza­bályozott módon mint egyházi szerv jár el, természetesnek tartom azt is, hogy ha mint egyházi szerv jár el, ülésein csak az egyház megbízottja elnökölhet, de eloszlathatónak vélem a Nagyméltóságú Elnökségnek az el­nöklés kérdésében táplált aggályait, ha rámutatok arra, hogy a tanári testület az iskolalátogatás alkalmával az iskolalátogatóval csupán meg­beszéli annak a látogatás folyamán szerzett és előadott tapasztalatait, tisztán tanácskozást folytat, anélkül, hogy ebben az esetben egyházi szer­vet megillető funkciót végezne, vagy határozatot ihozna. Ha a kir. főigaz­gató vagy megbízottja a megbeszélések eredményével nem lenne megelé­gedve, vagy azt tapasztalná, hogy esetleges figyelmeztetése eredményte­len maradt, akkor sem kivánhat a tanári testülettől állásfoglalást, vagy határozathozatalt, hanem a főigazgatónak az Utasítás 54. §-a értelmében az egyházi hatósághoz kell fordulnia, illetőleg ennek a §-nak érteimében eljárnia. Tudatában vagyok, hogy az iskolalátogatás alkalmával tartott ér­tekezleten az elnöki tisztség ellátásának a főfelügyeleti jog keretében el­járó főigazgatóra, vagy megbízottjára ruházása változást jelent a múlt­hoz képest, de változást jelent a múlthoz képest a -törvény 9. §-a (3) be­kezdésében foglalt s fennebb már hivatkozott rendelkezés is. Az Utasítás szóban forgó rendelkezéseivel csak a törvény betűjének és szellemének következményeit vontam le abban a biztos tudatban, hogy — az egyhá­zak iskolai autonómiájának sérelme nélkül — ez a rendelkezés is az iskolafelügyelet számszerűsítésének kiépítését és ezáltal a nevelés- és ok­tatásügy egyetemes érdekeit szolgálja. ad 10. A 41. §. (9) bekezdésében foglalt rendelkezésre vonatkozó­lag kifejezésre juttatott nagybecsű kivánságának készséggel teszek ele­get, amennyiben meg méltóztatik nyugtatni abban a tekintetben, hogy az nem félreértés következménye. Mindenütt kerültem ugyanis még a látsza­tát is annak, mintha az iskolalátogatónak közvetlen hatalmi beleszólást akarnék biztosítani az egyházi iskolák belső életébe. A Nagyméltóságú Elnökségnek itt kifejezésre juttatott kivánságának teljesítésével az iskola­látogató felhatalmazást nyerne arra, hogy az -egyházi hatóság alatt álló iskolákban- bizonyos eseteket közvetlenül kivizsgálhasson, ott tanúkihall­gatásokat végezhessen, esetleg nyomozhasson, szóval bizonyos mértékig rendelkezési jogot gyakorolhasson. Éppen ezt akartam elkerülni azzal a rendelkezéssel, hogy az iskolalátogató a hivatkozott bekezdésben emlí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom