A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1937.

1937. május 3-4.

1937. május 4. — 183. 223 akkor ebből önként következik, hogy jogosultak ilyen értekezlet összehívására is és természetes, hogy az általuk összehívott értekezleten az elnöki teendőket is nekik kell ellátniok. Nem vitatom a Nagyméltóságú Elnökségnek azt az álláspontját, hogy a tanári testület bizonyos esetekben az egyházi törvényekben szabályozott módon mint egyházi szerv jár el, természetesnek tartom azt is, hogy ha mint egyházi szerv jár el, ülésein csak az egyház megbízottja elnökölhet, de eloszlathatónak vélem a Nagyméltóságú Elnökségnek az elnöklés kérdésében táplált aggályait, ha rámutatok arra, hogy a tanári testület az iskolalátogatás alkalmával az iskolalátogatóval csupán megbeszéli annak a látogatás folyamán szerzett és előadott tapasztalatait, tisztán tanácskozást folytat, anélkül, hogy ebben az esetben egyházi szervet megillető funkciót végezne, vagy határozatot ihozna. Ha a kir. főigazgató vagy megbízottja a megbeszélések eredményével nem lenne megelégedve, vagy azt tapasztalná, hogy esetleges figyelmeztetése eredménytelen maradt, akkor sem kivánhat a tanári testülettől állásfoglalást, vagy határozathozatalt, hanem a főigazgatónak az Utasítás 54. §-a értelmében az egyházi hatósághoz kell fordulnia, illetőleg ennek a §-nak érteimében eljárnia. Tudatában vagyok, hogy az iskolalátogatás alkalmával tartott értekezleten az elnöki tisztség ellátásának a főfelügyeleti jog keretében eljáró főigazgatóra, vagy megbízottjára ruházása változást jelent a múlthoz képest, de változást jelent a múlthoz képest a -törvény 9. §-a (3) bekezdésében foglalt s fennebb már hivatkozott rendelkezés is. Az Utasítás szóban forgó rendelkezéseivel csak a törvény betűjének és szellemének következményeit vontam le abban a biztos tudatban, hogy — az egyházak iskolai autonómiájának sérelme nélkül — ez a rendelkezés is az iskolafelügyelet számszerűsítésének kiépítését és ezáltal a nevelés- és oktatásügy egyetemes érdekeit szolgálja. ad 10. A 41. §. (9) bekezdésében foglalt rendelkezésre vonatkozólag kifejezésre juttatott nagybecsű kivánságának készséggel teszek eleget, amennyiben meg méltóztatik nyugtatni abban a tekintetben, hogy az nem félreértés következménye. Mindenütt kerültem ugyanis még a látszatát is annak, mintha az iskolalátogatónak közvetlen hatalmi beleszólást akarnék biztosítani az egyházi iskolák belső életébe. A Nagyméltóságú Elnökségnek itt kifejezésre juttatott kivánságának teljesítésével az iskolalátogató felhatalmazást nyerne arra, hogy az -egyházi hatóság alatt álló iskolákban- bizonyos eseteket közvetlenül kivizsgálhasson, ott tanúkihallgatásokat végezhessen, esetleg nyomozhasson, szóval bizonyos mértékig rendelkezési jogot gyakorolhasson. Éppen ezt akartam elkerülni azzal a rendelkezéssel, hogy az iskolalátogató a hivatkozott bekezdésben emlí-