A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1903-1904.

1903. július 3-6.

64 1903. ÉV 10. sen kezet fogva, felvegyék azon magyar hitsorsosoknak gondját, kik az Unió államaiban keresik azt az anyagi boldogulást, melyet a hazában nem találtak fel. Az utóbbi 13 év alatt ez már a harmadik kisérlet a nevezett egyház részéről, holott tulajdonképen inkább a mi egyházunknak állana érdekében, hogy az összeköttetést keresse, megkösse, ápolja és megszilárdítsa, mert a kiknek javára az az összeköttetés szólana, azok a mi vérünkből való vér és a mi csontjainkból való csont. A budapesti egyetemes zsinat 698. jegyzőkönyvi számú határozatában már kimondatott volt, hogy a zsinat a nevezett egyház átiratában foglalt testvéri üdvözletnek hasonlóval viszonzása mellett kifejezést ad annak, hogy a kért összeköttetést elfogadja s maga részéről is fentartani óhajtja; a tárgyalásairól felveendő jegyzőkönyveket megküldi; a további összeköttetés fentartását s annak mikénti alkalmazását és gyakorlását, mint a missió ügyek állandó felügyelőjére, a konventre bizza, miről ugy az észak-amerikai re£ zsinatnak az átiratban jelzett hatósága, mint a konventi elnökség megfelelően értesítendő. Azonban daczára a zsinati határozatnak, az állandó összeköttetés máig sem létesült, habár azóta hitsorsosaink kivándorlása s igy lelki gondozásuknak szüksége is fokozott mértékben emelkedett, habár az 1897. évi egyetemes konvent az Amerikában működő magyar ev. ref. missionáriusok emlékiratára újból elhatározta, hogy a kivándorolt ref. magyar testvérek érdekében „hajlandó a Reformed Church in the United States s ennek belmissiói bizottsága, aBoard of Home Missions-al összeköttetésbe lépni, ha az amerikai magyar ref. egyházak előzőleg megküldik úgy a maguk, mint a nevezett társaságok belszervezetét igazoló szabályzataikat." A kellő összeköttetés hiányának egyes kellemetlen következményeit már eddig is érezte egyházunk és bizonyára érezni fogja a jövőben is. É8 a jelen helyzetben a konvent csak úgy képes az Amerikába szakadt testvérek érdekeit s egyúttal egyházunk érdekeit is megvédelmezni, ha minden alkalommal, esetről esetre a diplomatia