A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1903-1904.

1903. december 8-11.

236 ll melléklet : tokokról már megemlékeztünk, ugyanezek az állapotok léteznek Máramarosban, a hol a máramarosszigeti piaristák társháza és az apáczák, továbbá 10 róm. kath. plébános, 25 tanító és egyházszolga, 22 görög kath. plébános és 13 tanító, 4 szolga tetemes személyi járandóságai az államkincstárból fedeztetnek. Az aradi kincstári jószágigazgatóság útján 136 r. katholikus és görög katholikus plébánost, tanítót és egyházfit- részesít ellátásban az államkincstár. — Ezeknek az ellátási költsége évenként csak készpénzben 115,222 korona. Ezenkívül mintegy ezer köbméter tűzifa s negyedfélezer kat. hold föld Nem állnak rendelkezésünkre azok az adatok, a melyekből a kegyurasági terheknek kétségtelenül milliókra rugó összegét megállapíthatnék. De e helyen nem is az utolsó fillérig való pontos kiszámítás a fődolog, hanem annak a ténynek tiszta megvilágítása, mely szerint hazánkban a tökéletes jogegyenlőség és viszonosság elvének sérelmével, a haza polgárainak egyházi adókkal való túlterhelése roppant aránytalanságokat tüntet fel. Nem elég, hogy ugyanazon hazának evangéliomi vallású polgárai saját filléreikből fizetik lelkészeiket és tanítóikat, hanem azonfelül még régi, elavúlt és törvényes szempontból kifogás alá eső intézmények folytán különféle czímek alatt kénytelenek a gazdag uradalmakkal és állami eredetű alapítványokkal és alapokkal bővelkedő róm. kath. egyház szükségleteinek fedezéséhez is járulni. A modern államnak azon fő elve, mely szerint az állam a haza összes polgárait egyenlő bánásmódban tartozik részesíteni: nálunk, fájdalom, még nincs megvalósítva. Sőt ellenkezőleg! A kegyúri jog, a városokkal szemben, újabb időben oly igazságtalanul alkalmaztatik, hogy képes felháborítani a legszelídebb lelkű polgárok igazságérzetét is. Magyarországon nincs egyetlen egy kegyúri joggal biró város sem, mely csupa róm. kath. vallású polgárokból állana; sőt ki lehet mutatni, hogy némelyekben a prot. evang. lakosság van többségben A középkori kegyúri jog alapján, az evang. prot. vallású polgárok is tartoznak a kegyúri terheket viselni, de mikor arról van szó, hogy a kegyurasággal együtt járó, attól elválaszthatatlan kegyúri jogokat (pl. plébános választásnál) is kell gyakorolni : akkor sok helyen a jogérzet megalázásával és az osztó igazság kicsúfolásával, nem csupán összes lakossága, nem is ennek törvényes képviselete, hanem csakis kath. tagjai gyakorolhatják a jogot. Már pedig mindenki tudja, hogy a politikai községek patrónusi jogát csakis azok a szervek gyakorolhatják, melyeket a községi törvény felállít, tehát a képviselő testület vagy a tanács és pedig csak azon összetételben, melyet