A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1903-1904.

1903. december 8-11.

f •« a 31. jegyzőkönyvi számhoz. ' 227 a hely meg nem illeti: az árok partján egy félreeső helyen rendelt sírt ásatni a hulla részére. A budai evangélikus segédlelkész, a ki a funkcziót végezte, jelentést tett erről az egyházi felügyelőnek, a ki Kaiser Károlyt a pomázi szolgabírónál, a kihágási büntetőtörvénykönyv 54. §-ába ütköző kihágás miatt feljelentette. — A felügyelő 1901. évi november 7-én 5108/1—901. szám alatt kapott értesítést, hogy a szolgabíró az eljárást folyamatba tette, de azóta nem történt semmi. ~ Az ügy nyilván elaludt, mert a felügyelő újabb sürgetésére választ nem kapott. Pályi és Lengyelfalu községek r kath. plébánosai sem engedik az ev. halottakat a községi temetőben a rendes sorban eltemettetni, hanem külön a temető árkában, vagy a község népétől megvetett külön helyen, daczára annak, hogy Lengyelfalu földesura, az ág. evang. vallású Wieland Arthur, a róm. kath. templom és paplak építésére telket adott és a róm. kath. egyház fenntartásához évi tekintélyes összeggel hozzájárul. Hanusfalván (Sárosmegyében) a közös temetőt a róm. kath plébános saját egyháza részére foglalta le. A lajtaszentmiklósi r. k. plébános (Sopronmegye) egyáltalában nem engedi meg sírásását protestáns ember számára a rendes temetőben, a miért is az evangélikusok kénytelenek az öngyilkosok sírhelyén, egy vasúti árokban temetkezni; úgyszintén a rétfalusi plébános (Sopronmegye) sem akar protestáns sírt eltűrni a temetőben: már pedig mindkét helyen, a hatóságtól bekért értesítés szerint, a temető községi temető. Felsőbodonyban (Nógrádmegyében) a protestáns halottakat nem engedik eltemetni, azokat a szomszéd községbe kell elvitetni. Jobbágyiban a temető árkában temetik el a protestáns halottakat. Követeljük tehát, hogy az 1868. Lili. t-cz 22. §-a az állam és hatóságai által végrehajtassék, az ellene vétők az 18,79. évi 40 t-cz. 54. §-a értelmében büntettessenek. V. Az egyenlőségi elvnek egyéb megsértései. Az 1895. évi 43. tvczikk 5. §-a szerint, valamely vallásfelekezetből kilépni és más felekezetbe belépni mindenkinek szabad. — Azért tehát, hogy valaki ezen törvényadta joggal él, büntetni őt nem szabad. — Köztudomású mégis, hogy tanár vagy tanító, a ki a róm. katholikus egyházból ki- és a protestáns egyházba belépett, állami intézetben nem kap alkalmazást és ha a minisztérium ideiglenesen alkalmazza is, nem lesz megerősítve. — így 15*