A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1903-1904.
1903. december 8-11.
22 1903. ÉV 16—17. Az indítvány, mivel itt nem költségvetésről, hanem nyilvántartó rovatos ívről van szó, mellőztetett. 3, A 293. §. második kikezdése helyett Antal Gábor következő módosítást ajánlja: Az egyházi adókulcs az egyes egyháztagokra személyi és vagyoni adót állapíthat meg a következő korlátozással 1. Személyi adó 20 éven aluli egyháztagokra sem saját személyükre, sem azon családfő terhére, akinek családjához azok tartoznak, ki nem vethető, kivévén, ha azok önállólag külön vagyonnal birnak és a gyülekezetben a személy adó is vagyoni alapon vettetik ki 2. Személy adót mindenki csak egy helyen és pedig rendszerint ott tartozik fizetni, ahol állandóan lakik, habár más községben is van birtoka. 3. A személy adóra nézve az egyházközség szabadon állapítja meg a hívek vagyoni helyzete tekintetbe vételével a fokozatokat, mégis úgy, hogy azokra, akikre állami adó kivetve nincs, 2 koronánál, akikre állami adó van kivetve az egy koronán túl levő összegében az állami adó 10 °/ p-át meg nem haladhatja, legmagasabb összege pedig 20 korona. 4 A vagyoni vagy jövedelmi egyházi adó akár vagyoni osztályba sorozás, akár a jövedelem, akár az állami adó, akár a birtokterület, akár más módon megállapítható jövedelem arányában vethető ki. Ha állami adó alapján állapíttatnak meg az osztályok, vagy vettetik ki az egyházi adó, az az állami adó 15"/ 0-ánál magasabb nem lehet. Akiknek ideiglenesen adómentes jövedelmeik vannak, azok úgy tekintendők, mintha adókötelesek volnának. Akiknek jövedelme természeténél fogva adómentes (takarék-betétek, adómentes állampapirok kamatai), vagy akik adójukat közvetlen levonás által fizetik (államhivatalnokok), vagy jövedelmük után állami adót épen nem fizetnek (katonák), azoknak vagyoni egyházi adója jövedelmük után állapítandó meg, ez azonban megállapítható jövedelmük 2 % - ánál magasabb nem lehet. Vagyon vagy jövedelem után 500 koronánál magasabb egyházi adóval senki meg nem róható egy egyházközségben. Az így megállapított legmagasabb személyi és vagyoni egyházi adóban, minden, az egyháznak és annak alkalmazottainak fizerendő vagy eddig fizetett járulék, tehát a tandíj is bent foglaltatik, az egyházi közalapi járúlék kivételével.
