A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1900-1901.
1901. április 17-20.
212 G) melléklet; ápr. 37 sz.). Ezt a törekvést a Konvent magáévá tette s abban az értelemben kérést is intézett a közoktatási miniszterhez (Konventi jegyzőkönyv 1897. évi 35. sz.). Időközben a közoktatásügyi miniszter az állami középiskolai tanterveknek általános megújítását munkába vévén, a hozzá fölterjesztett kérést mellőzte (Konventi jegyzőkönyv 1898. évi 28. sz.). Ezzel azonban még inkább előtérbe került az a kérdés, melyet az E.T. B.a Konvent helyeslésével (Konventi jegyzőkönyv 1897. évi 20. sz.), a gimnáziumügyi szakelőadónak kiadott volt, hogy t. i. adjon véleményt arra nézve: „mi lehetne álláspontunk ... a középiskolák (állami) beosztásának vagy tantervének változtatása . . . esetén ?" Ennek a kérdésnek 1898-ban napirendre került tárgyalása során az E. T. B. többsége azzal a javaslattal járult a Konventhez, hogy „méltóztassék elrendelni egy önálló ref. gimnáziumi tantervjavaslat készítését, olyképen, hogy gimnáziumaink tanártestületeitől vélemények kéressenek be az egyházkerületek útján . . .; a vélemények . . . összegeztetvén, ... a megállapítandó javaslat . . . esetleg a közoktatásügyi miniszterhez . . az állami gimnáziumi tanterv megalkotásánál leendő figyelembe vétel végett beterjesztethessék; másrészről alapjául szolgálhasson az állami tanterv életbeléptetése esetén saját tantervünk megállapításának is." Ezt a javaslatot a Konvent (i898. évi jegyzőkönyv 29. sz.) helyeslőleg fogadta s meghatalmazást adott az E. T. B.-nak, megfelelő eljárásra. Összesen 1 3 gimnáziumunk tanárkara küldött be érdemleges véleményt; ezekből legfontosabb kérdésül a philosophiai propaedeutikának a gimnázium mindkét felső osztályában heti két-két órán való tanítása emelkedett ki mint olyan, a melynek kedvező megoldását a már készülőben volt állami új tantervtől is óhajtani és várni kellene. Ebben a kérdésben tehát az E. T. B. elnöksége 1898. aug. 2-án, részletesen megokolt szakvéleményt és kérést terjesztett be, megbízatása szerint, a közoktatásügyi miniszterhez. Az elnökségnek erről a lépéséről szóló jelentését az E. T. B helyeslő tudomásúl vette (E. T. B. jegyzőkönyve 1899. évi áprilisi 15. sz.) egyszersmind megbízást adott, „hogy a revideált állami tanterv életbeléptetése után gimnáziumainkat szólítsa föl véleményadásra az autonom tanterv elkészíthetése végett." Erre a második rendbeli fölszólításra már 23 gimnáziumtól beérkezett vélemények alapján, az E. T. B. szakelőadója tantervi munkálatot készített s terjesztett elő, a melyben „A ref. gimnáziumok tanításrendszerének elvei" czímén az egyes tantárgyakban az egész tanfolyam alatt elérendő czélokat s a tanítandó ismeretek mértékét körvonalozza, nem terjeszkedve ki az egyes évfolyamok végzendőire, tehát a tanterv részletezésére. Az E. T. B. ezt a munkálatot, jegyzőkönyvre vett szövegében (E. T. B. jegyzőkönyve