A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1899_jun_14.

1899. július 14.

22 1899. ÉV 1.3—14. síthatja, hogy lehet valaki jó bíró vagy ügyvéd, a nélkül, hogy alaposan ismerné a társadalomnak a pozitiv jog által szabályozott életjelenségeit s az azokra vonatkozó törvényeket; s hogy viszont lehet valaki jó közigazgatási hivatalnok anélkül, hogy a hatáskörébe tartozó társadalmi viszonyok jogi oldalával tisztában volna. A mint Poroszországban az államvizsgálat újjászervezésekor a törvényhozás egész határozottsággal kifejezte abbeli kívánságát, hogy a joghallgatók ne csupán a legszükségesebb, u. n. kenyérstudiumokat igyekezzenek elsajátítani, hanem vonják be tanulmányaik körébe azokat az eddig teljesen elhanyagolt államtudományokat is, melyek az egyoldalú szakképzés korlátait ledöntvén, a jogászi képzésnek szélesebb tudományos alapot adhatnak: nálunk, a hol külön-külön mindkét vizsgálatnak megvan a minősítő jellege, a hol tehát ma még szabadságában áll a fiatal embernek a jog- és államtudományokat oly módon szétválasztani egymástól, hogy akár amazokat, akár ezeket egyszerűen kilökheti tanulmányai köréből, — kétszeresen szükséges a tanrendszer olyatén átalakítása, melynél fogva a jogászi képzés egyoldalúsága megszűnjék. Ha már le kell mondanunk annak a felsőbb oktatási rendszernek előnyeiről, melyet Angliában oly nagy sikerrel alkalmaznak s melynek kiindúlási pontja az, hogy a tanuló az egyetemen egészítse mintegy ki középiskolai tanulmányait, szerezzen magának minél szélesebb és egyetemesebb tudományos alapot, tanulja meg a mathesist, tanuljon meg jól latinul, görögül, mielőtt szakpályára lépne : ha már ezt a mi viszonyaink közt méltán eszményinek mondható rendszert nem honosíthatjuk meg, legalább a rideg szakképzést ne tegyük annyira egyoldalúvá, hogy a szakiskoláinkból kikerülő növendékek közönséges mesteremberekké sülyedjenek le, kik mesterségök fogásait úgy ahogy elsajátítván, azt hiszik magukról, hogy ők a tudomány munkásai. Ettől a veszedelemtől fogjuk megóvni jogászainkat, ha az iskolában a kenyér-studiumok mellett minél többet adunk nekik azokból a tantárgyakból, melyek a mellett, hogy a gyakorlati ismeretek elsajátítását könnyítik meg rájuk nézve, látkörüket is kitágítják. Hogy ennek a czélnak koczkáztatása nélkül össze lehet vonni a jelenleg fennálló jog- és államtudományi államvizsgálatok tárgyait, ez annál természetesebb, mert didaktikai szempontból sem czélszerü a rokontárgyaknak egymástól való szétválasztása. Azzal, hogy a közjogba beolvasztjuk az alkotmány-politikát, a közigazgatási jogba a kormányzati politikát s a pénzügytanba a pénzügyi jog alapelveit, kétségtelenül nagy mértékben fokozzuk a tanítás sikerét s ugyanAz államvizsgálat tárgyai