A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1893-1907.

1907. április 9-13.

138 1907. ÉV 84. magyarországi ref. egyháznak van-e már szervezett segélyegyesülete, vagy akar-é szervezni olyan segélyegyletet, mint a milyen van a magyarhoni ág. ev. testvéregyháznak, mivel e nélkül tervnélküli és mindig eshetőségektől függ a Gusztáv Adolf-egyesület munkája, pedig ők szívesen kívánnának segíteni. Azután a függelékben mellékelt (2.) táblázatos jelentő ívet küldik, melyet kérnek évenként kitölteni, — ezt kívánja az egyesület alapszabálya, ettől eltérni nem lehet. Ilyen kérdő-ív kitöltése kívántatik mindazon egyházak részéről, a melyek segélyért folyamodnak s e táblázatos jelentő ívet véleményes jelentésükkel ellátva a segély-kérvény kíséretében terjesszék fel. Azt is említi a Gusztáv Adolf-egylet központi elöljárósága, hogy tudják azt, hogy egy ötödik püspök is létezik az erdélyi részekben, azonban mivel Erdélyben az evangélikusoknak egy Gusztáv Adolf főegyletük van, —az alapszabályok értelmében az erdélyi reformátusok ezen egyesület útján terjesztik be kérvényeiket, így tesznek Bécsben. Bukovinában a reformátusok az ágostai evangélikusok által terjesztetik fel segély-kévényeiket. Végre azt kérik, hogy a kérvényeket német nyelven, vagy német fordítás kíséretében küldjék be. Folyó év február 19-én D. H. Müller hannoveri ref. fősuperintendens Kun Bertalan püspökhöz intézett s a függelékben (3) mellékelt levelében említi, hogy a magyarországi szegényebb református egyházakat szívesen segélyezné a Gusztáv Adolfegyesület az esetben, ha a magyarországi református egyházak épen úgy, mint a luteránusok is egy oly segélyegyletet létesítenek, a mely a szegény egyházak segélyezését kezébe veszi és az összeköttetést a segélyezésre a Gusztáv Adolf-egyesülettel közvetíti. Említi azt, hogy ezen ajánlatot a magyarországi ref. egyház képviselete nem fogadta így el, hanem a hivatalára éltesebb püspököt bízta meg, hogy a kérvényekről véleményt adjon. Említi azt is, hogy úgy hallotta, miszerint a magyarországi református egyház fél a Gusztáv Adolf-egylet germanizálási törekvésétől; erre nézve megnyugtatólag tudatja, hogy a germanizálási törekvés ezen egyesülettől távol van, valamint a vele összeköttetésben levő más nemzetiségű gyülekezetnek e tekintetben a legcsekélyebb aggodalomra sem lehet okuk. Felkéri végre Kun Bertalan püspököt, hogy még egyszer tegyék megfontolás tárgyává ezen ügyet és a központi elöljárósággal új tárgyalásba bocsátkoznának, hogy annak a szívesen felajánlott segélyezése elfogadtassák. Antal Gábor dunántúli püspök Kun Bertalan püspökhöz intézett D. H. Müller hannoveri ref. fösu-