A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1893-1907.
1905. novemnber 7-10.
NOVEMBER HÓ. 18. 39 mányszakokat ölelnének fel, azt a debreczeni főiskola igazgatótanácsának 1903. évi november 13-iki gyűlésében 58. jegyzőkönyvi szám alatt foglalt határozata, melyet a tiszántúli egyházkerület ugyanazon évi novemberi közgyűlése is elfogadott 282. számú határozatában, következőleg állapítja meg: 1. Rendszeres bölcsészet. 2. Neveléstudomány és lélektan. 3. Összehasonlító nyelvészet, egyszersmind első classica-philologiai tanszék. 4. Második classica-philologiai tanszék. 5. Magyar irodalom. 6. Magyar nyelvészet és magyar-ugor összehasonlító nyelvészet. 7. Egyetemes történelem. 8. Magyar történelem. 9. Földrajz. 10. Modern nyelv és irodalom. 11. Mathematika. 12. Physika. 13. Vegytan. 14. Állattan és növénytan. 15. Ásványtan és kőzettan. E sorozatot a főiskolai igazgatótanács a következő kívánsággal toldja meg: „Kívánatos ezenkívül, hogy egy második mathematikai és egy második természetrajzi tanszék felállítása is kimondássék". E* kívánságot azonban a zsinathoz intézett fölterjesztés figyelmen kívül hagyja. Hogy e 15 tanszék a tervezett 2 magántanári állással együtt megfelel-e egy philosophiai fakultás berendezésének s kellő színvonalon biztosíthatja-e a magyar protestáns tanárképzést, arra nézve legbiztosabb tájékoztatást nyerünk, ha a hazai és a magyar protestáns közönség előtt ismeretesebb német egyetemek bölcsészeti fakultásának berendezésén végig tékintünk. Az 1903. évi kimutatás szerint a budapesti egyetem bölcsészeti fakultásán 37 rendes és 10 rendkívüli tanár működik, a kolozsvári egyetemén 26 rendes és egy rendkívüli tanszék, a zágrábi egyetemén 15 rendes és 7 rendkívül tanszék áll fönn. A szomszéd Ausztriában és Németországban, nem tekintve a gazdagabb felszerelésű nagy egyetemek, mint a bécsi, berlini és lipcsei egyetemek bölcsészeti fakultásait, melyeken 40—50 rendes és majdnem ugyanannyi rendkívüli tanszéket tartanak fenn, Göttingában 38, Bonnban 33, Halléban 26. Heidelbergben 23, Tübingában 20, Jénában 19 rendes és a mellett mindenütt nagyszámú rendkívüli tanszék áll fönn a bölcsészeti fakultáson. A magántanárok hosszú sorát pedig az egyetemeken, mint számításon kívül eső dolgot, figyelembe sem kívánjuk venni. Ilyen viszonyok között egy bölcsészeti fakultásnak 15 tanszékkel való berendezését igen szegényesnek kell tartanunk. Szegényebb volna Németország legkisebb egyetemének, a rostocki egyetemnek philosophiai fakultásánál is, a melyen 13 rendes és 7 rendkívüli tanszék áll fönn. Ez okból a föntebb elsorolt 15 tanszékhez a legsze-