A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1893-1907.

1907. április 9-13.

56 1907. ÉV. 46-47. ] intenczióinak is teljesen megfelel. Mert. ha szinte, az ő fejedelemsége 1605. februárjától 1606. deezember 29-ig sokkal rövidebb és zaklatottabb volt is, semmint debreczeni főiskolánkért sokat tehetett volna, a történelem fentartotta azt a nagy erkölcsi jelentőségű tényt, hogy ő volt az első fejedelem, ki debreczeni főiskolánkra gondolt s a kinek nyomdokán aztán Báthori Gábor és Bethlen Gábor haladhattak. Bocskay végrendeletének fültanúi ugyanis, t. i. Alvinczi Péter kassai magyar pap, az ő udvari lelkésze, — tanácsosa és kincstartója: Örvendi Pál és meghitt belső titkára Péchy Simon deák 1607. február huszonharmadikán, tehát a nagy fejedelem halála után ötvenhat nappal Gyulafehérváron bizonyságlevelet adtak ki arról, hogy Ö Felsége „a debreczeni deákok számára is, a debreczeni harminczadból kétszáz forintot rendelt", a mennyire akkor a tanári készpénzfizetés sem ment. Ez az azonnal befolyt tőke volt első alapítványa debreczeni főiskolánknak. (A Kassán 1606. deczember 17. kelt magyar nyelvű végrendeletet kiadta Victorinus de Chorebo= Sinai Miklós „Sylloge Actorum Publicorum . . . pacificationis Viennensis . . . Pestini. 1790" czímü 8 r. 102 lapnyi munkája végén. A theologiai tanár alapfizetése 1516-ban a wittenbergi egyetem szabályzata szerint 200 frt. volt. Debreczenben 1694-ben a tanári készpénzfizetés 150 frt. volt, a mely csak 1714-ben emeltetett 220, 1726-ban 240, 1752-ben pedig 333 frtra.) 2. Föltétlenül szükségesnek véljük annak kimondását, hogy az egyetemes konvent a magyar református egyházi közalap terhére a debreczeni bölcseleti fakultáson egy rendes tanszéket alapít. Ha ugyanis, mint első budapesti országos zsinatunk 1892. évi ápril másodikán, huszonnyolczadik ülésében 409. sz. alatt kelt határozatában mondja: „a debreczeni főiskolával kapcsolatban álló teljes bölcsészeti fakultás, mint középiskolai tanárképző-intézet felállítása egyetemes egyházunk elsőrendű szükségei közé tartozik", úgy e nagy czéltól egyetemes egyházunk anyagi áldozatának e mondhatni minimális mértékét semmiképen sem tagadhatjuk meg s a második budapesti zsinatunk-alkotta IV. törvényczikk szövege, illetőleg a magyar országos református egyházi közalap czéljának és feladatának e törvényczikk 1. §.-ában, 2. §.-a b) pontjában megszabott feladata (1. §. A magyar országos református egyházi közalap rendeltetése : egyházunk megerősödésére és fejlődésére szolgáló olyan czélok megvalósításának elősegélése, a melyeket az egyes egyházközségek, egyházmegyék és egyházkerületek saját erejükből megvalósítani nem képesek.