A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1877-1887.

1879. szeptember 10-13.

ib. m». »o. Szeptember 11. 18. Előterjesztetvén, hogy az ágostai egyház egyetemes con­ventje, a mai napon nyilt meg Budapesten, hol az emiitett egyház újonnan választott főfelügyelője B. Radvánszky Antal urnák hiva­talba iktatása is ez alkalommal fog végbemenni: inditványoztatik, hogy közös érdekeinkre való tekintetből, ezen alkalomból a testvér egyház ügyei iránti meleg érdeklődésünknek, s örömében való szives részvétünknek adassék kifejezés. Az indítvány általános helyesléssel fogadtatván, s a jelzett beiktatási tény élénk örömmel tudomásul jegyeztet­vén, felkéretik elnök B. Vay Miklós ur, hogy B. Radvánszky Antal főfelügyelő urnák ezen convent jegyzőkönyvileg ki­fejezett üdvözletét, s az ágost. evangelikus egyház con­ventjének testvéri jó kivánatainkat jelentse meg. A sorrendbe felvett tárgyak nagy száma s némelyeknek nagy és hosszas tárgyalást igénylő fontossága miatt, alig lehetvén kilátás arra, hogy azok ezen ülésszak alatt mind elintéztethessenek; — nehogy a halasztást nem tűrő ügyek, a kisebb jelentőségűek vagy kár nélkül későbbre halaszthatók miatt függőben maradjanak: indít­ványoztatok, hogy a sorrendből választassanak ki azon tárgyak, a melyeknek még a jelen ülésszak alatti elintézése szükségesnek mutatkozik : Az indítvány elfogadtatván Pap Gábor ur elnöklete alatt Antal Gábor, Fejes István, Filó Lajos és Kiss Áron urak kiküldetnek, azon utasítással, hogy a sorrendet átvizs­gálván, jelöljék ki abban az azonnali elintézésre váró tár­gyakat ; véleményes jelentésök mielébbi beterjesztése el­váratván. SO. Tárgyalás alá vétetett a tegnapi ülésből 11. sz. alatt a zsinati előmunkálatokra beérkezett egyházkerületi határozatok tár­gyában véleményadással megbízott küldöttség következő jelentése : „Fötiszteletü és Nagyméltóságú Convent ! Kiküldetésünkből folyólag van szerencsénk jelenteni, hogy 1.) A zsinati előmunkálatokra vonatkozólag az egyházkerületek következőkép nyilatkoztak : a) A tiszáninneni egyházkerület 1879 áprilisi közgyűlésében 63. sz. végzésében kijelenti, hogy a zsinattartás czéljáról, annak hasz­nos és szükséges voltáról, jelenleg is azon véleményben van, mely­nek 1877 májusi közgyűlése 44. sz. határozatában kifejezést adott. (T. i. elfogadja a zsinat megtarthatása érdekében indítványozott ad hoc tartandó érvényes határozatok hozatalára jogosított egyetemes értekezlet egybeliivását, későbbi félreértések kikerülése végett azon­ban már ez alkalommal megjegyezni kívánja, hogy a czélba vett zsinatot maga részéről csakis alkotmányozó zsinatnak óhajtja, s hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom