A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1877-1887.
1880. szeptember 13-21.
határoztatnék. Ez mindnyájunkban több okból mély aggodalmakat keltett és sok nehéz megpróbáltatásokban megőrzött szabadságunk féltését ébresztette fel. Ezért a rendelkezésünkre állott törvényes módokon igyekeztünk a nagyméltóságú kormányt szándékának megváltoztatására bírni. Szorongattatásaink ugyanezen napjaiban mult évi szeptember 10—13-án Debreczenben tartott konventünk arra utasította az egyház főgondnokait és püspökeit, hogy egy bizottsággá alakuljanak s egyházunk önkormányzati szabadságának, jogai és érdekeinek védelmére bármikor és bárhol, úgy a törvényhozás tényezőinél, mint a kormánynál is minden szükséges lépést megtegyenek. Most,, midőn a közoktatásügyi miniszter ur ő Excellentiája ismét egy törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé, még pedig olyat, mely magát az oktatás egész rendszerét is rendezni czélozza: alulírottak megbízatásunk értelmében összejöttünk, hogy ezen törvényjavaslatot átvizsgáljuk és a mennyire szükségesnek mutatkoznék, egyházunk békekötéseken alapuló, törvényekben biztosított önkormányzatának megóvása érdekéből, a kellő lépéseket megtegyük. Miután a törvényjavaslat csakugyan több olyan határozatot tartalmaz, a melyet önkormányzatunkra sérelmesnek és veszélyesnek látunk: aggodalmainkat mély tisztelettel és bizodalommal terjesztjük a t. képviselőház elé, kérelmezvén, méltóztassék a törvényt az általunk előadott azon elveknek megfelelő módosít?,sokkal alkotni meg, a melyek szerint az — meg vagyunk győződve — hogy önkormányzatunk sérelme nélkül, a magyar állam és a hazai közművelődés érdekeinek is megfelel. Tisztelt képviselőház! A törvényjavaslat megvizsgálásánál és megítélésénél egyházunk törvényes önkormányzatának, igazainak és a tanítás szabadságának megóvása szempontjából, valamint a magyar állam és a magyar nemzeti közművelődés szükségeinek és jogosult érdekeinek tekintetbe vételével, a következő három alapeszméből indulunk ki: I. Mindig tisztelettel elismertük s ma is elismerjük az államnak, s a magyar államfőnek a király Ö Felségének iskoláink irányában, felelős kormánya által gvakorlandó legfőbb felügyeleti jogát. Az államot a dolog természeténél fogva is megillető ezen jog világosan ki van fejezve hazai törvhnyeinkben, különösen az 179 XXVI. t. czikkben.