A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1877-1887.

1880. szeptember 13-21.

határoztatnék. Ez mindnyájunkban több okból mély aggo­dalmakat keltett és sok nehéz megpróbáltatásokban meg­őrzött szabadságunk féltését ébresztette fel. Ezért a ren­delkezésünkre állott törvényes módokon igyekeztünk a nagyméltóságú kormányt szándékának megváltoztatására bírni. Szorongattatásaink ugyanezen napjaiban mult évi szeptember 10—13-án Debreczenben tartott konventünk arra utasította az egyház főgondnokait és püspökeit, hogy egy bizottsággá alakuljanak s egyházunk önkormányzati szabadságának, jogai és érdekeinek védelmére bármikor és bárhol, úgy a törvényhozás tényezőinél, mint a kormány­nál is minden szükséges lépést megtegyenek. Most,, midőn a közoktatásügyi miniszter ur ő Excel­lentiája ismét egy törvényjavaslatot terjesztett a képviselő­ház elé, még pedig olyat, mely magát az oktatás egész rendszerét is rendezni czélozza: alulírottak megbízatásunk értelmében összejöttünk, hogy ezen törvényjavaslatot átvizsgáljuk és a mennyire szükségesnek mutatkoznék, egyházunk békekötéseken alapuló, törvényekben biztosí­tott önkormányzatának megóvása érdekéből, a kellő lépé­seket megtegyük. Miután a törvényjavaslat csakugyan több olyan hatá­rozatot tartalmaz, a melyet önkormányzatunkra sérelmes­nek és veszélyesnek látunk: aggodalmainkat mély tiszte­lettel és bizodalommal terjesztjük a t. képviselőház elé, kérelmezvén, méltóztassék a törvényt az általunk előadott azon elveknek megfelelő módosít?,sokkal alkotni meg, a melyek szerint az — meg vagyunk győződve — hogy önkormányzatunk sérelme nélkül, a magyar állam és a hazai közművelődés érdekeinek is megfelel. Tisztelt képviselőház! A törvényjavaslat megvizsgá­lásánál és megítélésénél egyházunk törvényes önkormány­zatának, igazainak és a tanítás szabadságának megóvása szempontjából, valamint a magyar állam és a magyar nemzeti közművelődés szükségeinek és jogosult érdekeinek tekintetbe vételével, a következő három alapeszméből indulunk ki: I. Mindig tisztelettel elismertük s ma is elismerjük az államnak, s a magyar államfőnek a király Ö Felségé­nek iskoláink irányában, felelős kormánya által gvakor­landó legfőbb felügyeleti jogát. Az államot a dolog termé­szeténél fogva is megillető ezen jog világosan ki van fejezve hazai törvhnyeinkben, különösen az 179 XXVI. t. czikkben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom