A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1877-1887.

1879. szeptember 10-13.

»t». elé terjesztetik. Még szembetűnőbbnek látszik az ellenmondás, ba a végzés utolsó tételét figyelembe vesszük, liogy t.i. a tiszáninneni egyházkerület fentartja abbeli jogát, hogy a zsinat egybehivásának idejére nézve nyilatkozhassék, váljon alkalmasnak tartja-é az időt annak megtartására? holott az idézett 1877. 44. sz. a. annak meghatározását egészen a conventre bizta volt. Tehát azt mit 1877-ben a conventre reáruházott, 1879-ben bizonyos részben visszavenni látszik, s e pontra kérjük a Főtiszt. Convent figyelmét különösen kiterjeszteni. b) A dunamelléki egyházkerület 1879. 56. sz. végzésében ugy határozott, hogy miután a zsinati előmunkálatokat az egyházmegyék többsége érdemileg nem tárgyalhatta, főleg azon indokból nem, mert azok az iskolaügyre vonatkozó tervezettel kiegészítve nincsenek — tehát elvárja a conventi bizotságtól, miszerint azt elkészítvén az egyházkerületekhez megkiildendi, a mikor majd az^ az egyházmegyékkel közölhető lesz, s azok azt kellő időben letárgyalván, a legközelebbi egyházkerületi közgyűlésre megállapodásaikat beterjeszthetik, hogy azok alapján maga az egyházkerület is a munkálatokat tárgyalhassa s azokra vonatkozólag határozhasson. A föt. dunamelléki e.keríilet föfö indokul felhozza — amint azt részben a tiszáninneni is teszi: — hogy az iskolaügy gyei nem lévén készen a conventi bizottság, azt előbb készítse el, majd azután veszi fel az összes munkálatokat tanácskozásul; holott a konventi bizottság ily iskolaíigyi szabályzat készítéssel nem vólt megbízva; mert a mint megbízatását meghatározó conventi jegyzőkönyvben (1877 nov. 6. sz.) foglaltatik, kellő indokolással javaslatot kellett készítenie 1. az egyház szervezetről 2 a magyar prot. egyház Cánonairól 3. a fegyelmi eljárásról, és igy az iskolaügy még csak nem is említtetik Csak a conventi tanácskozások folyama alatt merült fel, hogy talán szükséges és czélszerii vólua, ha erre is kiterjesztené a conventi bizottság a maga működését. És igv a conventi bizottságnak azon túlbuzgó eljárása, hogy megbízatásán felül még az iskolaügyre is tüzetesen kiterjeszkedett, lett ok a nevezett egyházkerületek előtt a tárgyalás elhalasztására. Különben megjegyezzük hogy a főtiszt, dunamelléki egyházkerület midőn 1877-ben a zsinattartásra vonatkozó indítványt elfogadta: képviselőit e tárgyakra nézve teljesen kötelező határozatok hozatalára jogosította fel és semmi föltételt vagy kikötést nem tett, még oly mérvben sem, mint a főtiszt, tiszáninneni kerület. c) A duuántuli egyházkerület 1879 ápril hóban tartott közgyűlésében (J. k. 7. és 8. sz.) a zsinati előmunkálatokból a 3 első részt, részletesen tárgyalta és módosította; a törvénykezési rendtartásra nézve pedig tervezet készítéssel egy küldöttséget bízott meg, mely felhivatott hogy véleményét e folyó évi junius hóban tartott egyházkerületi közgyűlésre terjessze be. d) A tiszántúli egyházkerület folyó évi äug. hóban tartott gyűlésében (J. k. 201. sz.) a zsinati előmunkálatokra beérkezett egyház-