A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1877-1887.
1884. november 17-24.
88 85. 8«. 87. intézett az ev. ref. lelkészi hivatalhoz: hogy a születendő kisdedeknek a szükség esetében nemcsak a bábák sőt más egyén általi megkeresztelését, nemcsak hogy be nein tiltja, sőt épen a keresztyén vailás szelleméből kiindulva, azt ugy vallási mint polgári szempontból szükségesnek tartja, s ugy ez iránt intézkedni nem fog és a mennyiben a lelkészi hivatal átiratában kifejtett álláspontjához ragaszkodnék, akkor ezen kérdés végleges eldöntés végett, a felsőbb egyházi hatósághoz fog felterjesztetni. Az egyetemes konvent nagy meglepetéssel értesül Arad város tanácsának ezen határozatáról s a magyar kir. belügyministerium megkerestetni határoztatott, hogy nevezett városi tanácsot a vallásfelekezetek közötti jog viszonosság és azok hitelveinek tiszteletben tartására utasitván, a szülésznők eljárását szabályozó s érvényben álló felsőbb rendeletek foganatosítására emlékeztesse és kötelezze. 86. Az erdélyi állandó igazgatótanács, még a mult évi aug. 12-én tartott üléséből 583. szám alatt következő indítványát terjesztette az egyetemes konventhez: „minthogy az országos zsinat az egyházi törvények 89. §. 2. pontja d. betűje alatt a népiskolai vallástani kézi könyvek tárgyában teendő intézkedést, önmagának tartotta fen; és mivel zsinati intézkedés hiányában, ugyancsak az egyházi törvények 61. §. 1. pontja értelmében a konventnél lehet és kell e tekintetben intézkedést kérni, fölkéretik a konvent, hogy a népiskolai tan és vezérkönyvek ügyét, mely nemcsak az erdélyi egyházkerületre, hanem a magyar ev. ref. egyház egyetemére nézve halasztást nem tür, tanácskozása tárgyává tegye és minden módon oda hatni igyekezik, hogy vagy nyilvános pályázat utján, vagy egyeseknek adott megbízás folytán, a szóban forgó iskolai könyvek előállíttassanak." Ezen indítvány tárgyalás és javaslattétel végett, az egyetemes tanügyi bizottsághoz tétetik át, jelentése ezen fontos ügyben annak idején beváratván. 87. A dunántuli egyházkerület folyó évi jun. 30-án 121. sz. a. a dékányság tárgyában tett véleménye kapcsában előterjeszti, hogy a supplicatióra jogosított ref. főiskoláknak e joggyakorlata továbbra is tartassék fen; mert a supplicatióba kiküldött ifjaink az ország egyes vidékeinek bejárása alatt, igen hasznos és az életben értékesíthető ismereteket szereznek. A jelenlegi viszonyok és körülmények között, a ref. főiskolák növendékei e segélykérést az eddigi gyakorlat és szokás alapján, továbbra is eszközölhetik.