A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1877-1887.

1884. március 17-23.

60 se. se. kében is szellemi erejét, s rajta lesz mindig, hogy érvényesítse, a föl­világosultság szövétneke segélyével, minden erre kínálkozó alkalom­mal, csak is szeretett hazája javát, dicsőségét szeme előtt tartó befo­lyását! A minthogy ez okból melegen fog mindig, minden körülmé­nyek között s bárminő helyzetében is a protestántizmus alapelveihez ragaszkodni, a nélkül azonban, hogy a felekezetességet, hacsak kény­szerűségből nem valaha, a közéletbe átplántálni szándékában lehetne. De a ki akarta, láthatta azt is, hogy egyházunk önkormányzata szervezetéhez való hű ragaszkodása mellett sem késett, egész készség­gel hódolni az ország — noha régi ős jogait némileg megszorított törvényeinek. Azonban viszont követeli az államtól, hogy a vallássza­badság és jogegyenlőség ujabb törvényeinek biztosította szabályait, egyenlő mértékben alkalmazza minden, s igy a mi felekezetünkre is, s pedig a nélkül, hogy kényszerülve érezhetné bármikor is magát egy­házunk, egyházi és iskolai ügyei alkotmányos rendezésében és fentar­tására tett fáradozásában, a politikai életben esetleg elveitől eltérő pártirányzatokra, legyenek azok akár klerikálisok, akár más protestáns elveinktől eltérők, reflektálni. Magam részéről végre csakis azon óhajomnak adok még — ez életben talán utolsó konventi zárbeszédemben — kifejezést, hogy vajha azon zavartalan egyetértés, mely jelen együttlétünket füszerezé, áldás­ként szállana egyetemes egyházunkra, hogy lenne az szoros összetar­tása által mentől erősebb, épen ugy be-, mint kifelé; — egyszersmind mintaképe egy jól szervezett, saját erejében méltán bizó, de az állam által is teljesen megbízható, annak támaszául szolgálandó, semerre sem gravitáló, szilárd talpazatu hittársadalomnak. Ez imaszerű kíván­sággal veszek bucsut a méltóságos és főtiszteletü konventtől." Az egyetemes konvent mély meghatottsággal hallgatta az elnöki zárbeszédet s a közérzületnek és hálás köszönet­nek a konvent részéről Beöthy Zsigmond helyettes főgond­nok adott meleg szavakban kifejezést, ugy a nagyérdemű világi elnök, mint átalában az elnökség irányában. Majd Nagy Péter egyházi elnök buzgó imájával az ülés '/. 2 2 órakor berekesztetett. 1884. márczius 23. 79. A tegnapi ülésben 72. sz. alatt kinevezett bizottság által az utolsó tanácskozás jegyzőkönyve: hitelesíttetett. A 15—24, 54, 56—59. számokat jegyzette Filó Lajos. A 25—37. számokat jegyzette Ritoók Zsigmond. Az 1 — 14; 38—53; 55, 60—79. számokat jegyzette Tóth Sámuel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom