A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1877-1887.

1877. november 15-17.

id 9. 1ft. az erdélyi egyházkerületből: Nagy Péter, Tisza László, Dr. Kolozsváry Sándor, Szász Domokos rendes; Lészay Lajos póttagul. Az ajánlatba hozott egyének a konventi működő bizottság tagjaiul megválasztattak; felhivatván a bizottság a mielőbbi szervezkedésre, nagy fontosságú munkálatának megkezdéséré, hogy reménylhetőleg dolgozataival a következő tavaszra már készen lehessen. — A tiszántúli egyházkerület konventi képviselői által benyújtott véleményben, mint a gróf Lónyay Menyhért ur javallatában foglalt átalános irányelvek a bizottság figyelmébe ajánltatnak; hogy ezek figyelembe vétele mellett — különben legjobb meggyőződését s belátását követve, — alkossa meg a javaslatban foglalt módozatok és eljárás mellett a kivánt munkálatokat. Q. Elnök ur előadja, hogy miután a zsinati előmunkálatok tárgyában, a bizottsági tagok megválasztása által megtétettek a kellő intézkedések, míg azon munkálatok elkészülnek, a konvent elnapolja magát; s megköszönve a jelenvolt tagok ügybuzgóságát és nagy érdekeltségét, a magyar ref. egyházban a békesség és egyetértés iránt kifejezve jó kivánatát, a konventi tanácskozást berekesztette. Mely jó kívánatra Révész Bálint tiszántúli püspök ur válaszolt, a konvent összes tagjainak érzelmeit megható emelkedettséggel tolmácsolván a nagyérdemű elnök ur irányában. ÍO. Ezen jegyzőkönyvi számok a gyűlés folyama alatt meghitelesittettek. A 7-dik számot jegyzette Mitrovics Gyula, a többit Tóth Sámuel. Kiadta Tótli Sámuel konventi jegyző.