A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1877-1887.

1877. november 15-17.

6. 13 De azért is ki kell ama tételt világosan mondani, mert az állam hatalomnak a nálunk fenálló alaptörvények szerint is bármikor is ugyan, de különösen akkor, midőn valamely egyház alkotmányát szentesiteni akarja, jogában és érdekében áll tudomást szerezni arról, hogy vájjon az az egyház azon hitvallási alapon áll-e, a melyen annak számára a szabad vallásgyakorlat s a nyilvános korporáczió joga államjogilag biztosítva van. A mi sajátságos viszonyainknál fogva nálunk azt is szükséges lesz már most nyilván kimondani, hogy az életbe lépendő egyházalkotmányi törvények egyházunk és iskoláink államjogi alapjait s viszonyait sem fogják érinteni; és ez nagyon természetes, mert a szervezkedés voltaképen belügy lévén, el lehet azt végezni ugy, hogy az .államhoz s más felekezetekhez való jogviszony, semmi lényeges ponton nem érintetik. — Átalában pedig eleitől fogva nálunk is tudva volt az, hogy az emiitett jogviszonyok ügyében egyoldalulag s törvényhozólag semmiféle zsinat nem intézkedhetik maga. De ha törvényt nem hozhat, felterjesztést mégis tehet ez ügyben a zsinat, mind a királyi Felséghez, mind az országgyűléshez; s ezen felterjesztésnek minél előbbi megtételét a folyton felmerülő kellemetlenségek, aggályok és sérelmek nagyon is indokolják. Ily okoknál és érdekeknél fogva nem látnók feleslegesnek, hogy ha már ezen konventből kineveztetnék egy negyedik bizottság, a melynek feladata lenne egyházunk és iskoláink államjogi viszonyai ügyében az emiitett előterjesztést elkészíteni, hogy az, a következő konvent s majd a zsinat által is elfogadtatván, az illető helyekre még a zsinat kebeléből felterjesztethessék. — Ezen felterjesztés fogná tüzetesen tárgyalni az egyházi és iskolai autonómiának, a Felség legfőbb felügyeleti hatalmának, a polgári házasságnak, a polgári anyakönyveknek s az állani általi kárpótoltatásnak és javadalmaztatásnak kérdését; az 1848-dik évi vallásügyi törvényekhez mikénti állásunkat, a más felekezetekhez való jogviszonyoknak még függőben levő kérdéseit és más efféléket. A mindezekre való részletes kitérjeszkedés, részünkről ezúttal annálinkább nélkülözhetőnek látszik, mert az elsorolt kérdésekre vonatkozólag miként több egyházkerület, ugy a tiszántúli részéről is, terjesztetett már be az 1867-dik évi deczemberi konventre egy véleményes javaslat, melynek legnagyobb része ott el is fogadtatott, s a melynek lényeges pontjaihoz most is folyvást ragaszkodunk. A harmadik bizottság működésére vonatkozólag csak azt jegyezzük meg utólagosan, hogy az, kivált a fegyelmi ügyekre nézve csak akkor kezdődhetik meg, midőn a második bizottság munkálata már készen lesz. Egyébiránt és átalában a bizottságok működésének módozatát és sorrendét, körülbelől ők maguk állapithatják meg legczélszerübben. Annyit azonban mindenesetre óhajtanánk kimondatni most, hogy mindegyik bizottság mihelyest munkálatával készen lesz, azt tüstént nyomassa ki, a konvent minden tagjának küldje meg; s viszont ezek saját észrevételeiket és javaslataikat kellően formulázva, a bizottsági elnökhöz zárhatáridő alatt küldjék be stb. Végül szükségesnek látjul* az emiitett javaslatok és terveze-