A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1942. augusztus

III. A ma élő emberiség felett már évek óta a történelemben eddig pá* ratlanul álló pusztító förgeteg viharfelhői száguldanak keresztül s ebben a vihaban nemcsak az anyagi lét, vagy nemlét kérdése 'forog kockán, hanem a szellemi és lelki élet is. Műveltségünk, hitünk, hagyományaink egész jövendője, életformánk, gondolatvilágunk, szellemi és anyagi kultúránk egész további alakulása, egész fajok vagy népek tündöklése vagy halála attól függ, .hogy merre dől el a gigászi küzdelem, melynek egy szebb, egy boldogabb világrend kialakulásába vetett hittel a magyar nemzet is cselekvő és 'áldozó ré* szese lett. A magyarság gondolatvilágától a honfoglalás óta lefolyt ezer észten* dős történelme folyamán mindig távol volt a határain való túlterjeszke* dés vágya, történelmi léte folyamán mégsem engedhette át magát isoha egy pillanatra sem a tartós béke álmainak, mert sorsa egy évezred óta nagy ellentétes érdekek, hatalmas népek, hatalmas birodalmak: kelet és nyugat hatalmainak ütköző pontjára, a háborúk országútjára vetette és sokszor kellett felcserélnie az ekét, a kalapácsot, az irótollat a karddal, hogy meg* védje ősi örökét olyan népek ellen, melyeket a prédavágy, |a földéhség, vagy egy rögeszmévé nőtt politikai álomkép állított fegyverbe. Mint történelmünk folyamán annyiszor, ma megint kelet felől fenye* get bennünket a veszedelem. Ez az ellenség valamikor a pánszlávizmus, ma a bolsevizmus jelsza* vával tör elő az orosz puszták felől, — mindegyik az ázsiai romboló szellem megnyilatkozása. A pusztáknak ezzel a rémével le kell számolni, mert Iha tétlenül, vagy tehetetlenül feküdnénk a történelem országútján, ahova minket sor* sunk őrként állított, az események vaskerekei már végig gázoltak volna felettünk. Az a hadsereg, melyet a Szovjet Unió két évtized (alatt az igáját nyögő és szörnyű nyomorba süllyesztett népek kiszipolyozásával fegy* verbe állított, olyan gigantikus méretű, melyhez foghatót a világtörténelem legnagyobb zsarnokai közül egy sem mondhatott magáénak, ezzel a had* sereggel akarta a Szovjet temetővé változtatni Európát, mert halálosan gyűlöl mindent, amit mi vallás, nemzeti gondolat, erkölcs és 'kultúra néven tisztelünk, mert csak a kultúremberiség oszló holttestéből szív* hatja ez a vipera had a maga életerejét. Ez a hihetetlen arányú fegyverkezés ugyan első sorban a legerősebb és a bolsevistákra legveszélyesebb európai kultúrnemzet és hazája, aí német Birodalom ellen irányult, de nem kétséges, hogy a német határ felé indu* lóban a délszlávokkal való egyesülés régi álmát is kergetve, Erányt vettek volna szárnyai a Kárpát* és Dunamedence magyar téréi felé is. Ezért, mikor a német nép lángeszű vezére — átlátva a bolsevista terveken, — gyors kemény csapással megelőzte és felfogta a gyilkos tá* madást, — reánk nézve is ütött az óra, amikór jkardot kellett rántanunk a jelenkori Bathu khán és fanatizált sereghordái ellen. Hónvéd hadseregünk: ez a harcos kemény ősök nemes sarjadéka a hazát kereső ősmagyarok utain és állomásain ment elébe a fenyegető el* lenségnek s ma ott táborozik azokon a messze orosz. mezőkön, hol több mint ezer éve ősapáink: a honkereső magyarság harcos férfiainak tábor* tüzei égtek, hógy ott fogja fel és hárítsa el hatalmas szövetségeseivel