A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1938. augusztus

— 15 — asztalától eltiltást is foganatosítottak az illetékes presbitériumok az idevonatkozó ujabb törvény és zsinati utasítás értelmében. Az úgynevezett keresztmozgalommal szemben ragaszkodnunk kell mindvégig magyar ref. egyházunk álláspontjához, melyet országos zsinatunk 284/1929. számú határozatával kifejezett. „A ref. egyház nem szimbólumaiban él, hanem igehirdetésének tisztaságában és erejében, tehát az igehirdetésnek kell Pál apostol szerint Krisztust ugy rajzolni le a gyülekezet előtt, mintha szemük láttára feszíttetett volna meg. (Gal. 3:1). Az ilyen igehirdetés feleslegessé tesz minden tárgyi szimbolikát. A magyar ref. egyház éppen ezzel a felfogásával mutatja meg azt, hogy Krisztus váltsághalálának isteni jelentőségét, az ó-ember megöldöklését, a Krisztus halálában való benső és örvendező részvételt olyan szent és belső dolognak tartja, hogy azt csak titokzatos módon, lelkének szentéjében szellemi uton tapasztalja megs éppen ezért nem tartja szükségesnek, hogy annak külső képe a látható világ ornamentikájává átváltoztassék. Mi a Kereszt egyháza, a Kereszt népe vagyunk, de ezt a Keresztet belsőleg kívánjuk hordani azért, hogy erejét megőrizzük és ereje által magunk is megőriztessünk." Ilyen értelemben szólalt fel Veszprém városa képviselőtestületi gyűlésén a város tanácstermében a kereszt kifüggesztését célzó indítvány ellen, mint amely állami törvényeinkkel is ellenkezik és fellebbezte meg a képviselőtestület határozatát egy hitvalló lélekről, törhetetlen igazságszeretetről tanúskodó és a mások hitét pédaszerüen megbecsülő, nagy jogi tudással megszerkesztett beadványban egyházmegyénk gondnoka Csajághy Károly Őméltósága és iiyen értelemben csatlakozott a felebbezésbez veszprémi egyházközségünk íőgondnoka dr. Cseresnyés József Őméltósága is. Tisztelettel indítványozom, hogy a fellebbezést egyházmegyei jegyzőkönyvünkben teljes egészében kinyomassuk. VII. Anyagi ügyek. Nagyobb építkezések voltak: Balatonarácson ref. népház 2313 60 P értékben. Csórón uj tanitólakás 958637 P, iskolaátalakitás 211660 P értékben. Nemespécselyen iskola- és tanitólakásátalakitás és egyebek 3311 04 P értékben. Szentkirályszabadján melléképületek, bástyák rendbehozása, egyéb tatarozások 2247 59 P értékben, Várpalotán templomrenoválás, leikészlakáson javítások és kutkészités 2942 88 P értékben. Az anyagiak terén az eddigi aggodalmak felhői nem ritkultak, sőt inkább még sötétebben összetornyosultak. Alig van egy-két gyülekezetünk, mely anyagi erejénél és következetesen pontos, rendes, előrelátó ügyvezetésnél fogva, — mert ez is nélkülözhetetlen az anyagi erő mellett, mert a rendtartás és rendes vezetés hiánya a legtehetősebb eklézsiát is rövidesen szétzülleszti, — még ma is anyagilag rendesen megáll. Az uj lelkészi nyugdíjtörvény életbeléptetése pedig ugy a gyülekezeteket, mint a lelkipásztorokat a legsúlyosabb anyagi nehézségek elé állítja. Évi 150-200 P járuléktöbbletet, amikor tanítói nyugdíjjárulék, egyéb köztartozások, kiadások hihetetlenül felszaporodtak, az adósegély pedig nemhogy emelkedett volna a kiadások emelkedése szerint, hanem a régi is összezsugorodott, egy-egy törpe, vagy akár nagyobb gyülekezetnek is költségvetésébe beállítani józan, reális számítással nem lehet. A lelkipásztorok pedig 6 éven át évi 5—600 P rendkívüli fizetéstöbblet előtt állanak a folyó évtől kezdve.