A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1937. augusztus

— 53 — nagyon is alacsony színvonalon áll. Figyelmeztettük több izben a lelkipásztort arra, hogy gyermekeinket nem szabad a szükséges alapismeretek nélkül neki indítani az élet nehéz harcának, s legközelebb a múlt évi egyházmegyei közgyűlés is nyomatékosan felhívta a tanítói teendők lelkiismeretesebb elvégezésére. E figyelmeztetéseknek semmi hasznát nem láttuk a most múlt tanévben sem. Fájdalommal tapasztaltuk, hogy javulás nem történt. Zalavármegye kir. tanfelügyelője is megkereste nagytiszteletü esperes urat és felkérte arra, szíveskedjék intézkedni az itteni lehetetlen állapotok megszüntetése végett. Sajnos e helyen nem áll fenn az a kedvező körülmény, hogy az egyház tanítót tudna alkalmazni. A nagytiszteletü egyházmegyei közgyűl-és bölcsességére bízom, milyen intézkedést kíván foganatosítani e helyen a lelkésztanítóval szemben. Nagyon súlyos mulasztásról kell beszámolnom a vörösberényi iskola állapotát illetőleg is. Két esztendővel ezelőtt lett választva ez iskolához a mostam tanító. Nem is kezdő ember, hanem olyan egyén, aki éveken keresztül tanított már egy másik iskolában. Joggal lehetett várni, hogy Vörösberényben, ahol a tanításhoz szükséges minden kellék: értelmes gyermeksereg, alkalmas tanterem, tanítási eszközök megvannak, lelkesedéssel fogja betölteni hivatalát. S e helyett már az elmúlt évben is kifogás volt ellene az elért gyenge eredmény miatt. S dacára annak,"hogy múlt évi egyházmegyei közgyűlésünk őt is nyomatékosan figyelmeztette a lelkiismeretesebb munkálkodásra, az ez évi látogatás arról győzött meg bennünket, hogy talán még annyit sem tett, mint az előző évben. Az első és második osztály, — amely osztályok az ő kezei alatt nőttek fel, a teljes tudatlanság képét tárták elénk. Nem hogy olvasni tudnának, hanem a legegyszerűbb bibliai történetek elmondására is képtelenek a gyermekek. A harmadik osztályban valahogy megy az olvasás, de a többi tárgy ismerete teljesen hiányzott. Mélységes bánat töltött el ebben az iskolában, mert láttam, hogyan lehet elrabolni az esztendőket a gyermekseregtől. A IV—VI. osztályokban látszott, hogy foglalkozott velük a tanító, de itt is sok gyengeség volt tapasztalható. Tisztelettel kérem a Nagytiszteletü Egyházmegyei közgyűlést a tanító elleni fegyelmi eljárás megindítására. A balatonszöllősi és mencshelyi iskolák — bár elégséges osztályzatuak, — mégis azt a tudatot keltették a látogatást végző bizottság tagjaiban, hogy törekedtek az előírt kötelesség elvégezésére. Velük szemben különös eljárást nem tartok szükségesnek. Többi tanítóink, — miként bátor voltam fentebb is jelezni, — becsülettel munkálkodtak Isten dicsőségére, anyaszentegyházunk szebb és jobb jövőjének elérhetése érdekében. Éspedig mint már évek hosszú sora óta, nemcsak a szorosan vett iskolai munkatéren, hanem énekkarokat vezettek, a missziói ténykedésben segítettek a lelkipásztoroknak, leventéket oktattak, iskolán kívüli népművelési előadásokat tartottak. Női tanítóink pedig szép kézimunkákra tanították a leánynövendékeket. Az elmúlt tanévben 44 tanteremben 45 egyén végezte a népne\elés munkáját. Papkeszin az elmúlt tanévben is váltakozó tanítás