A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1936. augusztus

szűnő örömet ad. Ha síróval találkozunk ne erőlködjünk emberi vigasztalással, hanem Őt vigyük hozzá, aki minden sziv sebének egyetlen, igazi gyógyító orvosa. Van-e gyülekezetünkben olyan, aki mostanában elkerüli az Isten házát? Legyen a jövő évi missziói programinunk egyik fontos pontja, hogy imádkozások után megszólítjuk s hívjuk az elidegenedetteket áz Istenhez s esedezünk azért, hogy hívásunk Isten megmentő szerelmét tudja velük megéreztetni. Tüzzük ki célul, hogy egy év múlva el fogjuk mondani egymásnak, mennyi könnyel, mennyi imával, mennyi biztatással és mennyi kéréssel vettünk rá egyeseket az Ur erejével, hogy vegyék komolyan a Krisztust. Mondjuk majd el egymásnak, hogy adott az Ur erőt arra, hogy az egyesekkel foglalkozzunk, hogy egyeseket hívjunk, hogy egyesekkel harcoljunk az ő megtérésükre, az ő idvességükért. Ám, hogy a megelevenedett lelkű testvérek hit és szeretet, ima és szolgálat közösségekbe tömörülhessenek, ezért van szükség a csoportokban folyó bibliás munkára a felnőttek között. Erre a munkára történt kísérlet 15 helyen bibliaórák tartása által, melyeken 536 egyén vett részt. S házi istentiszteleteken, melyeken 9 helyen 69 esetben szólt az ige a telkekhez. Legtöbb házi istentisztelet Fehérvár-csurgón és Nemespécselyen volt. Sajnos, hogy a házi istentiszteletekkel kapcsolatban egyik jelentés azt mondja: a résztvevők szerénysége miatt hozzászólás soha sincs ; egy másik pedig elvi kijelentést kockáztat meg, hogy hozzászólás csak káros lehet, mert szükségtelen vitatkozásokra ad alkalmat. Nem szerények csupán a mi némának maradó egyháztagjaink, hanem nincs bennük igazi belső tartalom, amely elfojthatatlanul kitör bizonyságtevésekben, hiányzik a Szentlélek tüze, melyet nem lehet véka alá rejteni. Igaz, hogy a lelki munka közben a hozzászólások sokszor vitatkozásokká fajulnak, de az Ur ezeket mindannyiszor, amikor csak akarja, meggyőzettetésekké tudja végső következményükben avatni. Pál apostol is nem egyszer vetekedett a zsidókkal az Ur ügyéért s mégis felhasználta az Ur ezeket a vetekedéseket az ő országa építésére. Ha a biblia-óra résztvevői hozzá szólhatnak az olvasott részhez, ez lehetővé teszi a vezetőjüknek a lelkivilágukba való bepillantást, hitük megmérését, keresztyénségük íajsulyának a megállapítását. S erre nagy szükség van, mert a lelkek orvosságát helyesen adagolni csak akkor tudjuk, ha tisztán látjuk a betegséget. Ne higyjük, hogy aki leül velünk Bibliát olvasni, már egyúttal igazán hivő és Krisztus mellett döntött életű egyén is. S hogy ki nem az, azt csak ugy tudjuk meg, ha beszél is az igével kapcsolatban. Közösség ott nem lehet, ahol csak a vezető beszél s a résztvevő csoport tagjai némák. Közösség ott alakul ki, ahol kölcsönösen tárulnak ki a szivek s lélek lélekhez szól. Ne csak mi vezetők szóljunk tehát, de ne is csak mi imádkozzunk! Akarsz igazi örömet érezni ? Tanítsd meg imádkozni gondozottaidat s majd megéred, hogy a bibliás közösségbe lesz, aki a te munkád megáldatásáért s a te életed megszentelődéséért fog imádkozni. Erre törekedjünk, hogy a biblia órákon ne csak hallgassanak a résztvevők, (hallgatni igen jól tudnak híveink, ezért nem kell külön órákat adni nekik) hanem bibliát is hadd olvassanak s hadd szólhassanak hozzá a tárgyalt részhez és hadd imádkozzanak. Akik igy vesznek majd részt a bibliaórákon azok majd nem unják azt, de lelki találkozások drága alkalmainak tekintik, hívogatnak arra és dolgoznak azért. Ezekből lesz élővé lassan az egyházunk. Törekedjünk arra, hogy megelevenedett, vagy vágyakozó lelkű egy30