A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1932. július

- 54 jövödelmi viszonyainak változatlanul maradása föltételével marad érvényben és mihelyt ezek a viszonyok változást szenvednek, akár az egyházközség, akár a javadalmas lelkész kérelmére, akár hivatalból megindítható egyházi közigazgatási bírósági eljárás során az 1917. okt. 22-én megnyílt országos ref. zsinat II—VI. ülésében hozott 145., illetve 1921. évi szeptember 27-én hozott 175. sz. határozatának 3. pontja értelmében a díjlevél tételei eredeti alakban érvényesíthetők. A bíróság kötelezi a vilonyai ref. egyházközséget, hogy az 1930. évi szeptember 12-én tartott tárgyalás 33 a. P 40 f költségeit, valamint jelen bírósági tárgyalás költségeiből reá eső 20 a. P 20 f-t, összesen 53 a. P 60 f-t jelen ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt a veszprémi ref. egyházmegye közpénztárába végrehajtás terhe mellett fizesse be. Indokok: Egyházmegyei bíróság tényállásként megállapítja a rendelkezésre álló adatok alapján, hogy a vilonyai ref. egyházközség tagjainak a lélekszáma erősen leapadt s állandóan fogyóban van s anyagi helyzetük meggyengült úgyannyira, hogy az egyházközség teherbíró- és szolgáltatási képessége jelentékeny mértékben csökkent. Ennélfogva az érvényben levő lelkészi díjlevélben foglalt javadalom teljes mértékben való kiszolgáltatása anyagi erőit meghaladja s az egyházközség anyagi romlását vonná maga után. 1 I I Mindezek figyelembe vétele mellett a díjlevél némi mérséklése és az abban foglalt kötelezettségek méltányos elrendezése' szükségessé vált. Egyházmegyei biróság az itélet meghozatalánál figyelemmel volt a nmélt. vallás- és közokt. minisztériumnak 38571/1927. II. ü. o. sz. alatt a Vilonyai ref. lelkészi állomás jövedelmének 1927. június 1-én történt kongrua alá való felértékelésére és megállapítására is. Az eljárási költségek megfizetésére az egyházközséget kellett kötelezni, mivel annak kértére és érdekében folyt az eljárás. 4. A veszprémi ref. egyházmegyei időiszaki egyházi biróság mint I. fokú fegyelmi biróság Siskey Imre balatonudvari lelkészt vétkesnek mondta ki az E. T, 34. §-ának A) 1., 2., 3., 4., 6., 7.