A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1917. július

Csaknem egy napon, majdnem ugyanazon időben varatlan és hirtelen hunytak el egyházkerületünknek nagyon kedves, felejthetetlen emlékű, munkás tagjai nagyt. dr. Thury Etele theo!, tanár és Baranyay Zsigmond a főiskolai és kerületi közügyek sok év tizeden keresztül hű szolgája s a jó hirti és nevü jogakadémiának nyugalomba vonult tanára. ^ A jo és hiv munkásoknak adjon a mindenható Isten édes nyugalmat az anya földben s örök emléket az őket szerető szivekben. Egyházmegyénknek is megvoltak a külön megsiratott, kedves halottjai. Nagys. Mórocza Kálmán nvug. lur. táblabíró, ref. egyházmegyénk 4- évtizeden keresztül fáradhatatlan munkása, szolgája, egyházmegyei, -egyházkerületi tanácsbiró, egyházmegyei gondnok, legutóbb t. b. gondnok hosszas betegség és sok szenvedés után f. év május 26-án hunyta le végálomra szemeit Veszprémben. Szive legözzelebbi szeretteit régen eltemette már mind. Elete olyan volt igazán — mint a szent könyv mondja — mint szedés után a tarló, mint szüret után a megszedett szőllő. De az igazság lelkével lévén 74 éven keresztül folyton eltelve és megáldva a mindenható Istentől, egvedülésége szenvedései közben sem hagyta el Istenben való bizalma és a közügy iránti élénk szeretete s élte legutolsó lehelletéig megmaradt hű munkása hazánk s egzházunk közügyeinek. Erre nézve bizonyítanunk nem kell semmit se. Élénk tanubizoi^ság rá az a 10.000 kor. hagyomáuy, melyet 1 élete napjaiban krajcárként össze gyűjtött áldozatként végrendeletileg hagyományozott a dunán'uli ref. egyházkerület közügyeinek istápolására.