A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1917. július

— 10 Az egyházlátogatást, amit a törvény üdvösen eloir és kötelességévé lesz az elnökségnek, ez esztendőben máiminden áron teljesíteni akartam. A beérkezett ügyiratok és ügyek elintézésénél ennek két évi hiányát nagyon tapasztaltam. El is határoztuk gondnok társammal egyetemben, hogy egyházmegyénket felosztjuk négy részre és három tanácsbiró társammal együtt — világiakat is véve magunk mellé — az egyházlátogatást teljesíteni fogjuk. Amidőn ezt a tervünket nt. Jákóy Pál úrral és többekkel is-közöltem, azt a vélemény nyilvánítást nyertük; hogy ennek kivitele — tekintettel, ha egyebet nem emiitünk is -• a fuvar hiányra, ez esztendőben teljesen lehetetlen. És csakugyan a kiszemeltek közül, akik segédkeztek volna az egyházlátogatás munkájának végzésében, ném mert vállalkozni senki sem. így az egyházlátogatás ez évről is elmaradt. Érről körlevélileg értesítettem az egyházak presbytériumait, hogy a rendes, törvényben előirt egyházlátogatást nem teljesíthetjük, csakis azokra a helyekre és egyházakba, megyünk és szállunk ki, ahol azt a helyi körülmények és égető szükség az elöljáróság jelzése szerint megkívánja. Ugyanezen alkalommal felhívtuk az elöljáróságot, hogy a szükséges statisztikai adatokat összesítés és kimutatás végett terjesszék be az esperesi hivatalhoz és ugyancsak oda küldjék be az évi járulékokat s a netáni hátralékokat is. így azután a beküldött adatokból összeállítottuk a mellékelt statisztikai kimutatást, amelyet. évenkint összeállítani szoktunk. A beérkezett jegyzőkönyvek pontjaiból meggyőződtünk arról, hogy az isteni tiszteletek ebben a lefolyt esztendőben is ünnep-, vasár- és hétköznapokon a körülményekhez és viszonyokhoz képest szorgalmasan látogattattak. A vigasztaló és buzdító ige hirdettetett és hangoztatott éven keresztül. Az úrvacsora legtöbb helyen