A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1915. július

— 8 -merést a szeretett szivekben s ama legfőbb Biró előtt az egekben. Elvesztése feletti fajdalmunkat az Elnökség sürgönyileg tolmácsolta a gyás/bahorult özvegy előtt, ki is a nyilvánított részvétet levélileg köszöni és hálálja. Végezetre egyházmegyénknek is megvolt a megkönnyezett és megsiratott halottja: He esy Zsigmond zánkai lelkész. A még elete ős férfiú f. év április hó 25-én, zánkai lelkész-ég nek 15-ik évében 54 éves korában váratlanul és hirtelen meghalt. Jó ember volt, hív szolga volt. 29 éven át gyümölcsöztette a talentumokat, melyekkel az isteni gondviselés őt megáldotta a közügyek javára. Sze-etette! öet keblére mindeneket, szeretettel találkozott ő is. Övei, gyüle e/ete, ismerősei és lelkész társai könnyezve kísértük meghidegült hamvait a sirhoz, hogy kívánjunk a korán ki-zenvedett testnek nyugalmat, a hallhatatlan élelem k pedig örök boldogságot. Voltak azonban d rültebb napok is egyházmegyénk életében, amikor igazán bcnsőség teljes édes örömöt éreztünk és érezhetünk most is Bensőségteljes, fölmagasztosult volt a mi örömünk, amikor az évnek kezdetén Veszprém vármegye egyhá megyénknek szép készültségü, kitűnő tehetségű, a közügyek terén már fényes érdemeket szerzett ifjú tanácsbii ját, ngs Véghely Kálmán urat választotta el és ültette a n g\ multu es felelősségű alispáni székbe és méltóságba. A kitaitó ernyedetlen munkásság által szerzett érdem méltattatott ezen választassal és helyeztetett ama mag 1 tra, ahol tágasabb tér nyilik fényes eredmények felmu'atá-ára A választásról később értesülvén, késve, de el n m mar ah a, e helyen üdvözlöm szivemből az eb áia-ztmt e- kitüntetett kedves munkatársat és kérem a ngs és nt köz^yülé t hogy ezen üdvözletemhez jegyzőkönyvbeni mvgn) datkozással csatlakozzék.