A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1913. július

1912 október 21-től. Novak Lajos márciustól Szentgálon nyert alkalmazást. Gyulafirátóton április 1-től a tanítást Lampert Lajos lelkész végezte. Segédlelkészek voltak: Balatonfüreden Balogh Imre szeptember 18-ig, szeptember 19-től Siskey Imre, Balatonhenyében Sáry Imre március 15-ig, Monoszlón Szilassy Sándor március 1-ig, március 15-től Sáry Imre. Felsőörsön március 1-től Szilassy Sándor, Papkeszin Hölgye Endre. Balatonarácsot a lelkészi állás üresedése idején (1912 október 25-től december 22-ig) Siskey Imre balatonfüredi segédlelkész, Öcsöt (1913 január 1-től március l-ig) Zergi Mihály nagyvázsonyi lelkész gondozta. Ügyforgalma volt az esperesi irodának a mult évben 1379, bírósági ügyünk nem volt. Lelkészi hivatal iktató száma 214. Folyó évben ezideig esperesi iktat ószám 1162. Bírósági ügyünk kettő mutatkozik. Lelkészi iktatónk száma 136. Szétküldetett a mult évi közgyűlés óta 3095 levél, 23 csomag, 29 ajánlott levél, általunk nyilván nem tartott körülbelül 8000-ig menő darabban. Esperesi jelentésem bevégzése előtt országos egyháztársadalmunkat illetőleg örömmel emlékezhetem meg két fontos eseményről, mint a magas kormány reánk nézve nagyon üdvös intézkedéséről. Nevezetesen ugy a tanítók, mint a lelkészek fizetése törvényhozásilag rendeztetett, — nem ugyan az E. T. rendelkezése alapján 2400 koronára való kiegészítéssel, hanem tekintettel az országos jellegű pénzviszonyokra — két korpótlékkal. Jól esik hinnünk, hogy ez nem bevégzett tény, hanem ideiglenes s az 1848. évi XX. t.-c. rendelkezése alapján folytatólagosan remélhetjük, hogy az E. T.-ben jelzett s megállapított dotációk a jobb pénzügyi viszonyok beálltával megtestesülést nyernek. Azt talán emlitenem sem kell, hogy az egyházi tisztújítás megtörtént. A régiek közül a legtöbben ujolag megbízást nyertek. Én is egy szerencsés vagyok azok közül, aki általános közbizalmat nyervén — az esperesi hivatal vezetésére hivattam