A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1906. augusztus

— 18 — dánakl292 száma, ezen esztendőben pedig a jelen napig 2777 száma ; postára adatott levél s küldemények a mult évben 999, ez idáig pedig 800 darab : végeztem volna is jelentésemmel. Azonban van egy alázatos indítványom! A B.-Füred s vidéke közművelődését szolgáló egyesület az iránt kereste fel a b.-füredi ref. egyházat s annak elöljáróságát, hogy hogy Pálóczi Horváth Ádám kulturális érdemeit megörökítendő, ennek emlékéül a b.-füredi ref. egyház templomának déli oldalára hadd illeszthessen be egy márványtáblát, örök emlékére annak, ki mint apostol, úttörő ott volt a Kazinczyak dicső táborában, müveivén egyházi irodalmunkat még most is jólesöleg énekelhető magasztos zsolozsmáival is. Az engedély megadatott! Igen ! Pálóczi Horváth Ádám a magyar szépirodalom és népies dalköltészet lelkes úttörője ; most is használt 7, 9, 20, 34, 41, 59, 60. és 69. számú dicséreteink szerzője ; Zala, Somogy, Baranyamegyék táblabírája, a külsösomogyi és belsöbaranyai egyházmegyéknek 1799-től 1809-ig rendes traktuális kurátora, 1782-től 1793-ig, tehát egy évtizeden tul B.-Füred lakosa volt. Ünnepet, még pedig magasztos ünnepet szentel B.-Füred és ennek vidéke. Nem szabad innen elmaradni egyházmegyénknek sem ! Nem pedig akként, hogy a nagynak, az elévülhetetlen érdemekkel csendesen aluvónak emlékünnepélyén képviseltesse magát. Még pedig ugy, hogy a bizottság egyik megjelölt tagja fogja végezni az alkalommali vasárnapi istenitiszteletet, az esperes pedig, mint b.-füredi lelkész, az emléktábla leleplezésénél fogja méltatni az erős küzdelmek közt megboldogultnak kulturális s hazafias érdemeit. Leszámolván azokról, melyek rám bízattak, a mindenható Istennek szent áldását kívánva mindnyájunkra, nagyokra és kicsinyekre, édes anyaszentegyházunkra, vagyok a nt. s nagyságos egyházmegyei közgyűlésnek Balatonfüreden, 1906 augusztus 7-én kész szolgája Segesdy Miklós esperes. 1. Az egyházmegyei közgyűlés e jelentést tudomásul veszi.