A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1894. március, 1894. augusztus

Tartalomjegyzék

- 58 — ezori hihirdetés végett a menyasszony illetékes plébánosánál jelentést tett s az esküvőre való elbocsátást kieszközölte volna A nagymélt m. kir. curia 2803'92. B. sz. a. végzésével ezen ügyet a kir. törvényszék hatáskörébe utalván: a vesz­prémi kir. törvényszék 5164/92. B. sz. a. végzésével a további bűnvádi eljárást megszüntette, annál fogva mert az 1868. évi 53. t.-cz. 10. §. utolsó bekezdése csak az esetre rendeli az il­lető lelkészt fogházzal és pénzbüntetéssel büntetendőnek, ha a netán bejelentett házassági akadályt eltitkolja; minthogy ennek esete nem, hanem fenforoghat esetleges fegyelmi vétség esete: az iratok e. megyénkhöz áttétettek. Tekintve azonban, hogv a 8. napló sz. a. anyakönyvi ki­vonat szerint Varga Zsófia az 1865. évben — (tehát az 1868. évi 53. t.-cz. hatályba lépte előtt) született; hogy az 1891-ben kötött házasságakor 26 éves volt; tekintve, hogy Varga Lőrincz a leány apja, — ugy Cső­gör András, Csőgör Lőrincz és Kövesi Mihály tanuk egyező vallomása szerint Varga Zsófia kiskorától fogva mindig az ev. ref. vallásban nevelkedett, odajárt iskolába, templomba; — s az 1876. évben (1. 8. napló) az ev. ref. vallásban confirmál­tatott, akként, hogy ugy ő maga, mint a házasság kötésénél közreműködött tanuk ós rokonok (a vizsgáló biró előtt tett vallomásuk szerint) ev. ref. vallásunak tartották — és ilyenül is jelentették be a terhelt lelkész előtt a menyasszonyt; tekintve, hogy a lelkész rövid ideig működött a község­ben, — s igy saját tapasztalásából a fél viszonyait nem is­merhette; a tanuk ós rokonok állításait pedig valónak kellett vonnie; — de sőt ha bármely oldalról kérdésessé tétetett volna is ezen menyasszony vallása: figyelemmel az 1868. évi 53. t.-cz. 17. §. rendelkezésére, — melyszerint az ezen törvény hatályba lépte előtt kötött vegyes házasságból született vagy születendő gyermekekre nézve azon törvény határozata ma­rad érvényben, mely az ily házasság kötése idejében határ­ban volt; tekintve, hogy az ide vonatkozó 1844. évi 3. t.-cz. 1. §-a szerint azok a kik 18 éves koruk eltértéig az ev. val­lásban neveltettek (nők férjhez menetelükig) sem maguk, sem utódaik vallásos kérdés tárgyaivá nem tétethetnek; figyelemmel

Next

/
Oldalképek
Tartalom