A Tatai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1942. július
— 8 — I. Az esperesi jelentésre. 13. Az esperesi jelentés bevezető részében megkapó szavakkal vázolja esperes úr a nagy világháború okozta helyzetet és hív fel mindenkit hitre, bizalomra, kötelességteljesítésre s midőn emlékezik a messze Oroszországban küzdő hős katonáinkról s a hazáért, Istenért és családért további készenlétben levő fegyveres erőről, hálát ad a Mindenhatónak, ki a legválságosabb időben országunk élére állította Kormányzó Urunkat s adott neki bölcsességet és előrelátást, hogy most is akként irányíthatta nemzetünk életét, hogy a nagy háború nem hazánk földjén, hanem annak határaitól több ezer kilométer távolságra dúl. Egyházmegyei közgyűlés hálás szívvel, értök aggódó, imádkozó lélekkel gondol a harcoló és harcra kész honvédekre, s kéri az Egek urát, kísérje atyai védelmével nehéz küzdelmüket s harcaikért adja jutalmul a szebb, a boldogabb magyar jövendőt és nemzetünkre hozza el minél előbb az építő, boldog, békés időket. A mindenható Isten kegyelméből hazánk élén álló bölcs Kormányzó urunk és Kormányzó helyettesünk életére, országlására és minden munkájára a nagy Isten áldását és kegyelmét kéri. 14. Esperesi jelentésnek a magyar államhoz való viszonyunkat tárgyaló pontjával kapcsolatban a) hálásan köszöni az egyházmegyei közgyűlés a M. kir. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Ür jóindulatát, melyet egyes lelkipásztorokkal és egyházakkal szemben az elmúlt évben tanúsított azzal, hogy egyes gyülekezeteknek épületeik renoválására és házon kívül taníttató és segélyre rászoruló lelkipásztorok részére egyszersmindenkorra szóló rendkívüli segélyt utalt ki. Arra kérjük Önagyméltóságát, hogy ezt a jóindulatot kegyeskedjék továbbra is és fokozottabb mértékben megtartani, mert az egyre emelkedő drágaság nagy terhét mind jobban és jobban érezzük. b) Felír az egyházmegyei közgyűlés a fokozatos hatóságok útján a M. kir. Államkormányhoz, hogy a törvényben biztosított és megállapított államsegélyünket és pedig mind az egyházak adócsökkentési segélyét, mind a lelkipásztorok törvényes, teljes korpótlékát, kántortanítóink részére pedig a kántori és tanítói javadalom szétválasztását elintézni és annak alapján