A Tatai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1937. július

— 10 17. Az esperesi jelentésnek a tiszántúli egyházkerület megüresedett püspöki székének Makláry Károly egyházkerületi főjegyző ur személyével történt betöltéséről szóló pontjával kapcsolatban az egyházmegyei közgyűlés örömének ad kifejezést, hogy a tiszántúli egyházkerület bizalma totiszteletii és méltóságos Makláry károly ur személyében régi, kipróbált, közismert munkást választott legnagyobb egyházkerületünk püspöki állásába. Midőn szeretettel köszöntjük az uj püspököt, imádságos lélekkel kérjük a jó Istent, áldja meg őt elég testi és lelki erővel, hogy magasztos hivatását betölthesse, fényes képességeit sokáig gyümölcsöztethesse egyházunk és hazánk javára s azt a zászlót, amely dr. Baltazár Dezső kezéből kiesett, diadalmasan lobogtathassa a nagy Isten nagy nevének dicsőségére. 18. Esperesi jelentésnek a Magyar Államhoz való viszonyunkat tárgyaló pontjával kapcsolatban az egyházmegyei közgyűlés köszönettel és elismeréssel adózik a kultusz miniszter urnák azért a jóindulatért, mellyel egyes lelkipásztoroknak és gyülekezeteknek egyszersmindenkorra szóló rendkívüli segélyt utalt ki, de nem hallgathatja el ez alkalommal sem, hogy régi jogos panaszaink, — az ígéretek dacára, — ma is orvosolatlanul fentállanak s ennek következtében gyülekezeteink, lelkipásztoraink és tanítóink óriási küzdelmet vívnak a paizsos férfiúval. Mély tisztelettel megkeressük azért a fokozatos egyházi hatóságok utján a kult. min. urat, hogy a lelkészek korpótlékát — most, amikor az összes tisztviselők régi fizetésének visszaállítása elengedhetetlen — teljes egészében kegyeskedjék kiutalni, annál is inkább, mert ha valamikor, most — amikor a hitetlenség ördöge tábort jár körülöttünk — van a legnagyobb szükség arra, hogy a lelkipásztorok anyagi gondoktól mentesen 100 °;

0-ig teljesíthessék kötelességüket, nehogy az anyagi gondoktól összetört Krisztus szolgái felett — egyházunk és hazánk kárára — a hitetlenség ama tábora legyen diadalmas.