A Tatai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1935. július

7 I. Az espercsi jelentésre. 10[I. Mély fájdalom és szomorúság hangján szól az esperesi jelentés bevezető része arról a nagy veszteségről, mely egyetemes ref. egyházunkat, közelebbről dunántuli egyházkerületünket nagynevű, igen sok érdemet szerzett és nagy eredményeket elért püspökünknek: dr. Antal Géza urnák 1934. évi december 30-án bekövetkezett halálával érte. Az ész, a szív, a hit és alkotások századokra kimagasló nagy alakja volt a mi vezérünk, kit felekezeti és rang külömbség nélkül mindenki igaz tisztelettel vett körül. Egyhm. kgy. a nagy veszteség feletti fájdalmának őszinte, igaz gvászának, az Istenben boldogult kimagaslópüspök iránt érzett mélységes tiszteletének néhány pillanatra terjedő néma felállással ad kifejezést és nagy püspökünk emlékét, szilárd jellemét, lankadatlan buzgóságát, gátat nem ismerő energiáját, rokonszenves egyéniségét, egyházunk, iskoláink, a gyülekezetek és iskolák alkalmazottai érdekében kifejtett nagy érdemeit, midőn jkvében megörökíti, a mindenható Isten előtt mond alázatos lélekből fakadó hálát azért a sok áldásért, melyet a mi egyházmegyénk szülöttének dr. Antal Gézának egész életében és tetteiben adott egyetemes református egyházunknak. Istené legyen a dicséret, dicsőség, tisztesség és hálaadás. 10(11. A mindenható Isten gondviselő oltalmának és segítő kezének megmutatását látja az esperesi jelentés abban, hogy a püspöki állás megüresedése alkalmával az árvaságra jutott egyházkerületünk gyülekezeteinek utat és irányt mutatott azz al hogy nagy szavazattöbbséggel főtisz. és mélt. Medgyasszay Vince ur személyében találtuk meg azt a minden tekintetben kiváló és érdemes férfiút, aki egy hosszú élet munkássága, tapasztalatai, bölcsessége, kormányzói tudása, igazi lelkipásztori hite és jelleme alapján méltó arra, hogy egyházkerületünk püspöske lett. Egyhm. kgy. eltelve a Mindenható iránti hálával » őszinte örömmel, szeretettel, mély tisztelettel és lelkesedéssel üdvözli főtiszt, és mélt. Medgyasszay Vince püspök urat, hi hosszú idő óta kimagasló vezéralakja egyházunknak s midőn e mostani súlyos időkben megnyugvással és reménységgel tekint vezére működésére, kéri a kegyelem gazdag Istenét, hogy áldja meg őt hosszú, boldog élettel, erővel és egészséggel, hogy gazdag talentumait, törhetetlen kálvinista hitét, nemes lelkének és szívének érzéseit s egyházunk felvirágoztatására irányuló terveit a reá ruházott lelki nagy mezőn gyümölcsöztethesse igen soká egyetemes egyházunk, egyházkerületünk és magyar hazánk javára minél bővebben, hogy Istennek tetsző működéséből a a bölcs Gondviselő nagy nevére térjen minél több dicső-