A Tatai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1933. július

— 8 — Hegyközi körbe: (Esztergom, Nagysáp, Gyermely, Tarján és Héreg) Baráth József és László Géza, 13. A mult évi közgyűlésünk óta egyházmegyénkben alkalmazott és még esküt nem tett tanítók: Czeglédy Antónia Éva dadi és Takács Jolán győri tanítónők a törvényben előírt hivatalos esküt letették, 13. Tárgyalta az egyházmegyei közgyűlés az 1933. évi esperesi és egyházlátogatási jelentést, melyet, mivel esperes úr a lelkészek és tanácsbirákkal kellő időben közölt, felolvasottnak tekint és egyes pontjaira a következő határozatokat hozza: I. Az esperesi jelentésre. a) A 4. p. a. tárgyalt szavazatbontó bizottság jegyzőkönyve szerint az egyházmegye gyülekezetei megválasztották az új tisztikart s így lezáródott az a 10 év, melyre a régi tisztikar megbízatása szólt. Az esperesi jelentés beszámol az elmúlt 10 esztendő munkájáról, az elért eredményekről, a fejlődés akadályairól, a változásokról és minden megemlítésre méltó eseményről. A fájdalom húrjai rezdülnek meg szivünkben a jelentés ama sorai olvasásánál, hogy egyházmegyénk nagyérdemű, az egyházért végzett munkában soha elfáradni nem tudott, széleslátkörü, nagytudású gondnoka, Szabó György úr, agg korára és betegeskedésére tekintettel önként megvált tisztétől. De a megvigasztalódás érzése hatja át lelkünket annak elgondolására, hogy új egyházmegyei gondnokunkban, Thaly Dezső úr őméltósága személyében megtaláltuk azt a nemeslelkü, egyházát igazán szerető, azért dolgozni tudó és akaró férfiút, aki igaz szeretettel és odaadó készséggel fogadta el a számára odanyújtott megbízatást. Örömmel számol be a jelentés az egyházmegye három illusztris tagjának: Dr. Lázár Andor őnagyméltóságának világi tanácsbirává, dr. Galambos Imre vil. aljegyzővé és Szilágyi Gyula tanítóképviselővé történt megválasztásáról. Az egyházmegyei közgyűlés mély meghatottsággal vesz búcsút Szabó György egyházmegyei gondnok úrtól és soha el nem múló háláját nyilvánítja azért az önzetlen, kitartó és buzgó munkálkodásáért, melyet egyházmegyénk és egyetemes egyházunk javára, Isten kegyelméből, oly hosszú időn át kifejthetett és kéri a Mindenhatót, hogy életének még hátra levő idejére áldja meg őt kegyelmének gazdag tárházából igen sok áldással.