A Tatai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1926. július

— 16 — az azokban foglaltakhoz a lehetőségig való alkal­mazkodásra esperes úr, a lelkészi kar és a pres­bitériumok figyelmét felhívja. A 206. számú hatá­rozatot megtoldani kívánja azzal, hogy az a lel­kész, aki, akár a templomban, akár vallásos esté­lyen, akár bibliaórán stb. a bibliát nem arra hiva­tott egyéneknek engedi magyarázni, a legszigorúbb elbánás alá vonandó, mert a biblia magyarázására egyedül a lelkész hivatott és egyedül az ő köte­lessége. Ha eme hivatását és kötelességét avatatlan egyéneknek engedi át, melegágyat készít a szek­ták terjedésének, amiért szigorúan büntetendő. 31. U. a. kgy. jkvének 214. számú határozata alapján tárgyalás alá került a mezőföldi egyházmegyétől megerő­sítés végett a fő tiszteletű kerületi gyűléshez felterjesztett s ide véleményadás s esetleg hasonló egyházfegyelmi intéz­kedés megtevése végett letett következő szabályrendelet. „Mi, a mezőföldi ref. egyházmegye közgyűlése, egyező értelemmel, komoly megfontolással, az Isten lelke által kényszerítve, ref. anyaszentegyházunk és annak intézmé­nyei iránt való szeretetünktől indíttatva, az E. T. I. t.-o. 56. §-ának e) pontjában lefektetett jogunk és kötelességünk tudatában a következő rendelkezést tesszük: 1. Aki a mi ref. egyházunkból anyagi tekintetek, vagy gyűlölködés miatt kitér, illetve kilép, a gyermekkorától fogva örökkévalóság felé vezetgető édes anyját a megpróbáltatások e nehéz ide­jében hűtlenül elhagyja, azt mi is magunk közül kivetjük, kigyomláljuk, egyházunk ősi fájáról, mint férges gyümöl­csöt lerázzuk, gyülekezetünk arany gyertyatartójáról mint idegen port leseperjük, vele minden lelki közösséget meg­tagadunk s ennek folytán 2. templomunk ajtóit soha előtte meg nem nyitjuk, oda be nem bocsátjuk s ha mégis be­tolakodnék, onnét kitiltjuk, kivezettetjük és ha botránko­zást okoz, a büntető hatóságoknak átadjuk. 3. Az uri szent vacsora sakramentumában vele soha nem részesülünk, sem részére a mi lelkipásztoraink által annak kiszolgáltatását meg nem engedjük. 4. Harangjaink és iskoláink használatát tőle megtagadjuk. 5. Házasságkötés alkalmával násznagy­nak, kereszteléskor keresztszülőnek el nem fogadjuk, anya­könyveinkbe be nem íratjuk. 6. Adományt, ajándékot, ha­gyományt tőle soha. semmi szin alatt még közvetve is el nem fogadunk. 7. Örömében részt nem veszünk, fájdal­munkból neki osztályt nem adunk. 8. Halálos ágyához,

Next

/
Oldalképek
Tartalom