A Tatai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1915. július

Tartalomjegyzék

12 Bevonult az első mozgósításkor 1914 augusztus 1-én a 32. közös gyalogezredhez Kecskemétre. Jelenleg a délvidéki harctéren van. Iskolai oktatás végett a vezetése alatti növendékek a többi három tanító között felosztattak. Tisztelettel kérem az egyhm. közgyűlést: méltóztassék ezen tanítók között a haza védelmében hősi halált szenvedett Tarczy Gyula neszmélyi volt tanítónak, valamint a hadifogságban levő Kömley János ácsi, Tóth István dadi, Rácz Albert kömlődi, Borsos Béla nagysápi tanítóknak érdemeit jegyzőkönyvileg megörökíteni; az iskolai oktatást a hadbavonult tanítók helyett minden díjazás nélkül teljesítő lelkészeknek pedig hálás köszönetet nyilvánítani. 3. A legnagyobb elkeseredettséggel folyó mostani véres világháborúban, melyben nem csak általános emberi jogokért: szabadságért és a kultura érdekeiért, hanem nemzeti léte és fennmaradásaért is oly nagy lelkesedés és elszántsággal küzd számtalan ellenségeivel a magyar nemzet, nem csak vérükkel, de vagyonukkal is meghozták a haza oltárán áldozataikat a magyar ref. egyházban, közelebbről egyházmegyénkben ref. egyházaink és ezek tagjai. Egyházmegyénkben talán nincs egy gyülekezet sem, amelyben hősiesen küzdő katonáink sorsa enyhítésére, a csatatéren megsebesültek vagy nyomorékká lettek részére adományok ne gyűjtettek volna. Sőt eg}

7házaink között többen vannak, kik a milliárdokra menő hadikiadások fedezése s a győzelem biztosítása végett az államikormány által már két ízben folyamatba hozott