A Tatai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1913. július
Tartalomjegyzék
7 ról, az egyházi törvénykezésről, köznevelés és oktatási szervezetről, az orsz. ref. lelkészi nyugdíj és özvegy—árva gyámintézetről, I—VII. törvényei kkekbeni határozata és rendelkezéseiben, egyrészről súlyos terheket rakott ugyan az egyházak, lelkészek és tanítókra, amennyiben a lelkészeket és tanítókat az egyháztól kapott javadalmaik után is megadóztatta; az egyházi közalapjárulékokat, a legutóbbi népszámlálás adatai alapján személyenként 8 fillérre emelte; az egyházakat a lelkészi nyugdíjintézet felállításában, — a lelkészi javadalmak után, — 2°/ 0 járulók fizetésére kötelezte stb.; de másrészről igyekezett a súlyos terheket elhordozhatókká is tenni és azokon könynyíteni azáltal, hogy: a) azon egyházakra nézve, melyek régebbi egyházi adókulcsukat terhesnek találván, azt megváltoztatni óhajtják, új adókulcsot léptetett életbe, melyben a személyi adó a semmi állami adót nem fizetőknél 2 korona, az 1—10 korona állami adót fizetőknél 3 korona s így fokozatosan, — osztályba sorozás szerint, — a VIII-ik osztályban 500—1000 kor. állami adót fizetők személyi adója 20 korona; a vagyoni adó pedig, amely az állami egyenes adó után rovatik ki, — az állami adó nagyságára való tekintet nélkül, — annak 10%-a. d) Az egyetemes konvent kezelése és rendelkezése alatt egyetemes adóalapot létesített, melynek segélyét a fenti adókulcsot életbe léptetők igénybe vehetik. Ezen egyetemes adóalap a magyar állam évi dotátiójából nyeri forrását ós az egyetemes ref. egyházak már 1,802,904 kor. erejéig veszik évenként igénybe.
