A Tatai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1912. július

8 célszerűnek és szükségesnek látom, hogy újból kérvényezzenek; s mindaddig, míg kérvényük kielégitőleg elintézve nem lesz. Az állammali jogviszony és összeköttetésből folyólag felemlítem még, hogy a lelkészek fizetéskiegészítéseit, valamint a tanítók fizetéskiegészítés és korpótlékait megadta és kiutalványozta az azokra jogosítottaknak a kultuszminiszter a mult évben is, sőt még egyes tanítókat személyi pótlékban is részesített. 3. Egyházmegyénk s ennek gyülekezetei külés beléletóben, vagy más vallásfelekezetü ker. testvéreinkkeli viszonyaiban, mult ülésünktől lefolyt egy év alatt, általában békesség és egyetértésről jelenthetek; nem merült fel oly akadály, mely a gyülekezetek nyugodt és progressiv fejlődésében s előhaladásában gátul szolgált volna s ha talán merültek is fel némely helyeken nézetkülönbözetek vagy ellentétek, azok mindenik félre megnyugtatólag kiegyenlítve lettek az esperes, vagy az il}

T helyekre kiküldött bizottság által, de a folytonos fejlődés és előmenetelre zavarólag nem hatottak. Csupán csak Neszmélyen merült fel ismét a lelkész s presbyterium és a kántortanitó között oly zavaros és bomlasztó helyzet, melyben fegyelmi bíróságnak kell intézkedni. 4. Lelkészi karunkból a lefolyt egy év alatt egyet sem ragadott ki a halál az élők közül s csak Bódis Lajos neszmélyi lelkész távozott el egyházmegyénkből — állomáscsere útján — a vértesaljai re f. egyházmegyébe Pákozdra és helyére jött Pákozdról Neszmélyre Csáki István lelkésztársunk, kit hiva-