A Tatai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1912. július

6 kormány idejében kifejezte azt az óhajtását, hogy a lelkészi javadalmaknak kongrua alá újabban felbecslését, a mai magasabb termény és földhaszonbér árak mellett nem szeretné bolygatni, megnyugvással kell ezt elfogadni ós arra koncentrálni törekvésünket, hogy egyelőre a korpótlék kérdése oldassék meg teljes kielégitően. Melyre nézve most már remélhetjük, hogy befejezett és megnyert ügygyei állunk szemben és lelkészi karunk felszabadulva — legalább részben — a nyomasztó anyagi gondoktól, egész erejét magasztos hivatásának betöltésére fordíthatja. Az állammali jogviszonyaink és összeköttetésünkből folyó ügyek között a tandíjkárpótlás iránt a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszterhez beterjesztett kérvények foglalkoztatták az egyházak iskolaszékeit már két év óta és ámbár a kérvények beadásának és elintézésének határideje régen lejárt, nagy része azoknak még ma sincs teljesen elintézve és a legnagyobb rész nincs úgy, hogy az elintézésen az iskolaföntartó testületek megnyugodhatnának. Legtöbb helyen szinte a szülőket terhelő és tandíjtermészetű fütőpénz, fajárandóság stb. nem vétettek figyelembe és csak azon, tisztán tandíjösszegek térittettek meg, melyek a tanítójavadalmi jegyzőkönyvben felvétettek, vagy ha a fentartó testületek, az egyházak ki tudták mutatni, hogy azokat a taníttató szülőkre kivetve maguk szedték be. Azonban az iskolára tett egyébb dologi kiadások megtérítetlenül maradtak. Az egyházlátogatás alkalmával tett feljegyzések szerint ezideig a következő egyházak vagy ezek tanítói részesülnek tandíjkárpótlásban;