A Tatai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1911. július

100 büntetésre, feddésre itéli, ellenben a 34. 3. pontjába ütköző vétség terhe alól fel­menti; — egyben kötelezi a vizsgálattal fel­merült s 60 koronában megállapított költ­ségeket az Ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt végrehajtás terhével a bíróság elnökének kezeihez lefizetni. Indokok. Körmendi István neszmélyi kántortanítót má­sodfokú büntetésre kellett ítélni azért, mert a vizs­gálat alkalmával 16 tanú, eskü alatt tett, terhelő vallomást ellene, melyekből határozottan megálla­pítható, hogy panaszlott az E T. V. t.-c. 34. §-ának 1. 4. pontjaiba ütköző fegyelmi vétségeket elkö­vette. Az 1. pont alatti vétséget elkövette azáltal, mert hivatalos kötelességét megszegte azzal, — hogy a lelkészt, a kihallgatott tanuk vallomásai­val beigazolhatólag, — akadályoztatása esetén és a kanonikus órákon, nem helyettesítette, a helyet­tesítést ismételten megtagadta, az imakönyveket a lelkésznek visszaküldte. A 4. pontba ütköző fegyelmi vétséget pedig elkövette azon önmaga által is elismert tényeivel, hogy egyházi hatóságainak engedélye nélkül, az E. T. VI. t.-c. 39. §-a ellenére, nem is egy, hanem két mellékfoglalkozást, a húsvizsgálóit és pince­kezelőit is, vállalt magára. De elkövette még a tanuk által is igazolt azon tényeivel, hog} 7 a presbitérium által neki ideiglenes használatra átadott iskolapadlást, több-

Next

/
Oldalképek
Tartalom