A Tatai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1899. július

veszteség felöl s miután egyházmegyénk azóta gyűlésre össze nem jöhetett: a gyűlési tagok helyeikről felállása mellett most indítványozta-: hogy a fennkölt lelkű, s a magyar nemzettel annyi jót tett felséges királyné emléke, egyház megyénk részéről is jegyzőkönyvileg megörökíttessék. Az indítvány elfogadtatván Erzsébet királyné ő felségének emléke a tatai ev. ref. egyházmegye közönségének legmelegebb részvéte nyilvánítása mellett jelen gyűlés jegyzőkönyvébe megörökíttetett. 4. Esperes — fájdalomtelt érzések közt jelenti, hogy közelebbről ugyan a tatai ev. ref. egyházmegyét, a dunántuli ev. ref. egyházkerületet és a pápai főiskolát, de az egész magyarországi ev. ref. egyházat és a magyar nemzetet is nagy veszteség érte azzal, hogy Főtisztelendő és Nagyságos László József kocsi lelkész, kir. tanácsos, egyházmegyénk kiérdemült esperese, egyházkerületi lanácsbiró, a pápai ev. ref. főiskola örökös főgondnoka, 54 évi fáradhatatlan lelkészi működés után, 88 éves korában az Urban jobblétre szenderült s indítványozza; hogy az egyházáért fáradhatatlanul munkás, a közügyekért önfeláldozólag annyit tett lelkipásztornak, a nemzetéért, hazájáért szenvedni is kész volt igaz hazafinak emléke jegyzőkönyvileg is megörökíttessék.