A Tatai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1898. június
Tartalomjegyzék
gyedik helyen, elsőben szelíd, nyájas, és békítő, de czélhoz nem vezető szavaink után, a törvényes eljárás méltóságát megillető komolyabb s az igazságot nyíltan kimondott szavainkra, oly választ nyertünk, egy presbvtertől: hogy békítési kísérletünkkel fel kelle hagyni, s a viszálykodókat, panaszaiknak az esperesi hivatalhoz Írásban beadására utasítani. Az általános tanitóhiány miatt három egyházban foglalkozik a lelkész ideiglenesen a gyermekek tanításával. Mind a három helyen utasítva lettek, hogy az állomás betölthetése czéljából a pályázatokat a néptanítók lapjában is, — idejében hirdessék meg. -— S mivel az iskolák vizsgálásánál azt is tapasztaltuk: hogy az ujabban és a képezdékból most jött tanítók nem tanúsítanak a tanításban czélhoz vezető gyakorlottságot, -— az ily helyeken arra is utasítva és felhiva lettek a lelkészek: hogy az iskolába gyakrabban bemenvén, minta-oktatással vezessék gyakorlathoz s ennek folytán eredményhez az ujabb tanítókat. — A hol a tanítás eredménye hanyatlottnak vagy gyengének mutatkozott, ott a tanítót a hibára szelíden, jóakaratukig és hivatalosan figyelmeztettük. Ezen általános jelentéshez sorozzuk, az esperesi ügyvitel és hivatalos pénzekrőli jelentést is a következőkben :
