A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1943. március

— 32 — JELENTÉS a belsősomogyi egyházmegyében az 1942—43. iskolai évben, a nem református jellegű iskolákban folyt hitoktatásról. Nagytiszteletű és Tekintetes Egyházmegyei Közgyűlés! Amidőn vázolni szeretném egy esztendő munkáját, egyházmegyénk területén, a nem református jellegű iskolákban elvégzett hittanoktatásról, a Lukács ev. 15. fejezetét kell idéznem. Ügy érzem, hogy minden dunántúli lelkipásztor, akit az Ür itt őrhelyre állít, ebben a fejezetben megtalálja napi munkaprogrammját. Az elveszett juh, az elgurult drakma, a tékozló fiú példázatai három különféle helyzetben, de mindig ugyanazt a felelősséget és munkát jelentik. Dunántúlon reformátusságunk sorsa kezdettől fogva kisebbségi sors. Egyházmegyénk területén különösen érezhető ez a kisebbségi helyzet. Öt gyülekezetünk rendelkezik ezerén felüli lélekszámmal, a többi kivétel nélkül törpe gyülekezetben éli életét, számos, nagy kiterjedésű szórvánnyal rendelkezvén. Ez az adottság különösen nehéz helyzet elé állítja hitoktatási munkánkat. Nagy területen, kevés számban, szétszórtan élő tanulók pásztorolásáról van szó. Egy esztendei munkába alaposan betekintő, könnyen meggyőződhetik, hogy itt a hittanoktatás elveszett, vagy elbujtatott gyermeki lelkek megkereséséről és igen sok esetben az eddig nem ismert otthonba, az anyaszentegyházba való hazavezetésről van szó. Jellemző erre a munkára, hogy anyaegyházaink ötven százaléka van érdekelve. Mintegy 30 érdekelt anyaegyház 15.134 lélekszámmal, míg a hozzátartozó szórványok 3551 lélekszámmal rendelkeznek a rendelkezésre álló kimutatások szerint. Tanköteles volt 1373 tanuló, ebből középiskolás 468, továbbképző és szakiskolás 189, elemi iskolás 716. A hitoktatási munkát 1 díjleveles hitoktató, 1 hitoktató segédlelkész, tehát Kaposvár kivételével, máshol mindenütt parochus lelkipásztorok végzik. A szórvány hitoktatás, kevés kivételtől éltekintve, a leggondosabb mérlegelés után sem nevezhető kielégítőnek. Jellemző itt a legtöbb esetben, a nagy távolság, a közlekedési költségek fedezetlensége és a nagy szétszórtság. Tehát ez a munkaág, ismétlem a legtöbb szórványterületen, szervezetlen és költségeiben fedezetlen. Több helyen a lelkipásztor anyagyülekezete részéről is ellenszenvvel találkozik, — mondván nem tartanak lelkészt távoli szórványok tanulóinak hitoktatására, költségeinek