A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1942. szeptember
— 5 —• homloktérben álló kérdéseit felölelő beszéddel a közgyűlést a következőkben nyitotta meg: Egyházmegyei gondnok urunk lemondása és hivatalára nézve legidősebb tanácsbíránk gyengélkedése következtében reám há* rult az a feladat, hogy ezt a rendkívüli közgyűlésünket meg* nyissam. Gondnok urunk lemondásának tényével tárgysorozatunk fo* lyamán külön foglalkozunk — általános kérdéseket természet* szerűen nem érinthetek, így felszólalásom mindössze azokra a mindnyájunk lelkén szinte elbírhatatlan erővel végigszántó ese* ményekre szorítkozhatik, amely események az esperesi jelentés közzététele óta peregtek le. Nagytiszteletű és tekintetű Egyházmegyei Közgyűlés! 23 esz* tendővel ezelőtt Szegedről, az akkor már megszállt, szétdara* bolt Csonkamagyarország szögletéből elindult egy pár katoná* val az ország szíve felé egy acélos lelkű és testű magyar, mesébe* illő, hatalmas harci cselekedetek legendás hőse, királyi udvarok dédelgetett kedvence, nagy diplomáciai sikerek megteremtője, a legboldogabb családi élet részese, négy gyönyörű gyermek édes* apja, — elindult azért, hogy Krisztus nyomdokain járva és a Megváltó köntösébe kapaszkodva elvezesse ezt a sokat szenve* dett népet újabb 1000 eszetendejének akkoriban még vörös köd* fátyolba takart útiára. Ez a férfiú, vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyar* ország Kormányzója 23 év óta Krisztus magasztos tanításaihoz mért mélységes elszántsággal, felmagasztosult élettel, lankadat* lan és töretlen erővel halad a kitűzött cél felé, — halad (tiszta keresztyénségből és tiszta magyarságból fakadó azzal a lebírha* tatlan előretöréssel, amelyet csak azok a keresztyén magyarok tudnak megérteni, akik egy negyed század óta tántoríthatatlan hűségben követik őt, s ezek között nem az utolsó sorban mi, — akik Vele, a Vezérrel vérben, fajtában, hitben azonosak vagyunk, s akik mindnyájan úgy érezzük, hogy életünket, vérünket és min* denünket tudnánk áldozatul adni nagy és szent célok, első* sorban a keresztyén Magyarország szolgálatában. A nemzet vezérét ezen az úton a küzdelmek és csapások mérhetetlen sorozata kíséri. Leghűségesebb munkatársai sorjá* ban akkor dőlnek ki Melőlle,. amikor a legnagyobb feladatok megoldásával bízza meg őket. Leggyönyörűbb célkitűzései al* kotásra képtelen, mások munkájának elgáncsolására született szomszédok ellen törekvései be ütköztek. S amikor végül meg* indul az országgyarapítás útján, elveszíti először két gyönyörű leánygyermekét, egész életére kiható sérüléseket szenved kisebb bik fia, hogy végül most két héten belül két újabb, immár el*