A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1936. április

— 64 — lés döntését kéri arra nézve, hogyan értelmezendő az egyházi VII. t.-c. 3. §. c) pontja, amely kimondja, hogy ,,az ingatlan vagy hasznot hajtó foglalkozás után a lakóhelyen kivül fekvő egyházközségben egyházi adóalapul vett állami adó más egyházközségben egyházi százalékos adó alapjául többé nem vehető". Vájjon az ilyenre más községben levő vagyona után lakóhelyén személyi adó sem volna kivethető? Egyházmegyei közgyűlés amaz álláspontjának ad kifejezést, hogy arra a külbírtokosra, akinek vagyona nem lakóhelyén van, lakóhelyén birtoka, illetve ennek adója után megfelelő tételes (személyi) adót lehet kiróni, mivelhogy a tételes adó kivetésének alapja szintén az állami egyenes adó, amiről nagyobb gyülekezetekben a hívektől egyébként adóbevallást szoktak kérni és ennek a bevallásnak alapján rójják meg őket tételes egyházi adóval. 27. Egyházmegyei lelkészértekezlet egyházmegyei közgyűlés döntését kéri a szigetvárvidéki lelkészi kör ama kérdésében, hogy az a kiskorú ref. gyermek, akinek róm. kath. édesanyja a gyermek birtoka felett haszonélvezeti joggal rendelkezik, megadóztatható-e a református egyház által, annál is inkább, mivel az egyház iskoláját igénybe veszi és ha igen, tekintetbe veendő-e az adóztatásnál a haszonélvező özvegy róm. kath. volta ? Egyházmegyei közgyűlés amaz álláspontjának ad kifejezést, hogy az egyházi törvény rendelkezése szerint is 20 éven alul levő egyháztagot csak akkor lehet megadóztatni, ha külön vagyonuk, önálló iparuk stb. és ezek után az egyházi adó alapjául szolgáló külön adót is fizetnek. A kérdéses kiskorú ilyen adót, de a törvényes rendelkezések szerint még földadót sem fizethet, mivel a tételes adókezelési szabályok szerint a földadó nem a tulajdonos, hanem a haszonélvező nevére, jelen esetben tehát a haszonélvező róm. kath. özvegyre irandó elő s ezért sem az özvegy, aki róm. kath. vallású, sem a kiskorú, akinek nevén állami adó nem szerepelhet, meg nem adóztatható, az iskolába