A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1931. július

A b.-somogyi ref, egyházmegye Csurgón, 1931. július hó 9-én tartott rendes közgyűlése elé terjesztett esperesi jelentés. Jíagytis2teletű és Méltóságos Egyházmegyei Jíözgyülés ! Esperesi jelentéseimben, miket a tűnő évek során a nagytiszteletű és méltóságos Közgyűlés elé terjeszteni szerencsém volt: egyetemes egyházunk és egyházmegyénk egy-egy évi életére, működésére visszapillantást vetve s a fontosabb eseményeket, mozzanatokat summázva állandóan a fény és az árny, az öröm és a bánat, a felemelő, majd leverő érzés, a súlyos megpróbáltatás és a szebb, boldogabb jövőbe vetett bizakodó remény érzései és képei váltogatták egymást, de túlsúlyban mindig inkább és fokozatosan erősödve a fájó, zavaró, lehangoló jelenségek voltak. Ez évi jelentésemben a helyzet aláfestésére talán még az eddiginél is sötétebb szineket kell használnom, különösen, ha az államhoz való viszonyunkat s az ezzel szoros kapcsolatban álló anyagi vonatkozású ügyeinket vizsgálom, amelyek terén, sajnos, évről-évre fokozatos hanyatlást, visszaesést tapasztalunk. Ha fizikai képben akarnám szemléltetni közegyházunk életének pályáját az utolsó időkben: egy, kezdetben lassan, később fokozatos gyorsasággal aláhanyatló lejtős úthoz mérhetném, melyen nem tudni igen sokszor, van-e, s ha igen, hol van megállás? Vagy, megszokottabb képet használva, hasonlíthatnám egyházunkat a hajóhoz, mely századok viharait kiállva, hosszú évekig csendes vizeken evezett s most mind vészesebb és fenyegetőbb áramlatok, örvények és zátonyok közé jutott, melyek sokszor ostromolt testét alámerítéssel fenyegetik. ... Amott, a lejtős uton drága, nagy értékek, sok százados történelmi kincsek, a múlt féltve őrzött emlékei, nemes tradíciói, patinás öröksége, — egy, az ezredéves magyar haza áldozatos