A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1929. augusztus

Óh, mert itt alant, a föld szennyezd, feketítő porát taposva s szemeinket a múló, csalárd világi dolgokra függesztve, könnyen elhomályosul látásunk tisztasága s ködbe vész a cél, melyet elénk tűztél, hogy küzdjünk, harcoljunk érette: a Te neved megszente­lése, a Te országod eljövetele s a Te akaratod diadalma, miké­pen mennyben, úgy itt a földön is! És hogy e magasztos célt szemeink elől ne tévesszük: Te magad fogjad kezünket, vezessed lábainkat az élet útain s irá­nyítsd tekintetünket a föld porából fel, az ég felé!... Adj erőt, hogy halhatatlanságra teremtett lelkünk szárnyait kibontva, szabadon, bizton szálljon, repüljön égi tájak, örökké­való világok felé!... Mi, pornak gyarló gyermekei, magunkban gyöngék, erőtlenek, tudatlanok és bátortalanok vagyunk ... Te adj azért erőt, bátorságot, bölcsességet és vigasztalást belénk, hogy megtudjunk felelni magasztos rendeltetésünknek s hivatásunknak e földön. Küldj áldást és segedelmet közelébb arra a szent munkára és foglalatosságra, melynek elvégzése céljából e napon itt meg­jelentünk. mi a Te oltárod körül sáfárkodó szolgák, lelkészi és világi tagok egyaránt. Szent vallásunk s az azt ápoló és terjesztő Siőnunk érdekében jöttünk össze mennyei édes Atyánk, hogy munkáljuk a Te országod építését, a jóságnak, igazságnak, szeretetnek, erénynek terjesztését s ezek által a kívánatos békét és boldogságot. De összejöttünk azért is, hogy beszámoljunk a ránk bízot­takról, szolgálatunk mikénti betöltéséről. Óh áldd meg édes Atyánk mostani egybegyülekezésünket, Küldd el a szent lelkedet, hogy az ihlesse és világítsa meg érzé­seinket s gondolatainkat s cselekedje, hogy szivünk mozdulása, ajkaink szólása egyedül a Te dicsőségedre szolgáljon. Áldd meg óh Isten a Te igaz Anyaszentegyházadat, annak minden rendű, rangú hiveit. Virágoztasd azt iskoláival s minden nemes intézményeivel együtt időtlen időkig. Te magad állj őrt kapuiban s kerítései mellett, hogy a kivülvaló gyűlölő erőt ne vehessen rajta! Hisz: Te vagy a mi erős tornyunk, vigasságunk mi ellenségeink ellen! Áldd meg édes hazánkat is, áldásaid sokaságával! Terjesszed ki föléje védő karjaidat s ha az egyik kezeddel megverted: áldd

Next

/
Oldalképek
Tartalom